Az az összes adat, amit más gyűjtött más oldalakon, és más forrásokból, mi pedig megvásároljuk és felhasználjuk.
Ezeket az adatszegmenseket olyan külső szolgáltatóktól vásárolhatjuk meg, amelyek nem az adatok eredeti tulajdonosai. E szereplők elsődleges bevételi forrása tehát a hirdetési céllal történő adatértékesítés, és az értékesített adat nem a saját felületeiken képződik.
Ezek az aggregátorok hatalmas volumenben vásárolnak kiadóktól és más adattulajdonosoktól első feles adatokat kifejezetten azzal a céllal, hogy nyílt, digitális piactereken tovább értékesítsék őket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az így vásárolható adat a konkurencia számára is elérhető,
tehát önmagában nem biztosít versenyelőnyt – ellentétben a másik két adattípussal.
A harmadik feles adattípust jellemzően programmatic platformokon adják-veszik, ami feltételezi, hogy a tranzakciók gyorsan és nagy volumenben történnek. Pontosan ez a nagy volumen és a széles spektrum a harmadik feles adat fő előnye, míg hátránya az ismeretlen forrás, valamint az exkluzivitás hiánya.
Sokféle vállalat értékesít és tesz elérhetővé harmadik feles adatokat különböző hirdetéskezelő rendszerekben és adatmenedzsment platformokon. Ilyen például az Oracle Blue Kai, az Exelate, a Visual DNA, a Lotame vagy akár a hazai piacon intenzívebb jelenléttel bíró Datame, Geolad és OnAudience.
Miután a szolgáltatók hozzájutnak az adatokhoz, azokat különböző tulajdonságaik alapján kategóriákba rendezik.
Ennek mentén különböztetjük meg az alábbiakat:
• magatartásra vonatkozó adat
• demográfiai adat
• közösségi médiából érkező adat
• vásárlási adat
• keresési előzményekből érkező adat
A harmadik feles adatok tartalma és kategorizálása szolgáltatótól függően jelentősen eltérhet, tehát egy adott tranzakció előtt fontos megérteni, hogy egy-egy adatszegmens pontosan mit
tartalmaz.
