Ahogyan azt korábban ígértük, érkezünk a következő Reklamátor-podcastajánlónkkal, egészen pontosan egy újabb gyűjteménnyel, amelyben az októberi epizódokat ajánljuk figyelmetekbe. A szeptember másodikán indult, 25 részesre tervezett Reklamátor podcastsorozatot az alapítása ötvenedik évfordulóját idén ünneplő Magyar Reklámszövetség indította. A héten már a kilencedik epizód is felkerült az MRSZ közösségi csatornáira. Az első öt adásról itt írtunk bővebben, az újabbakat pedig akár meg is nézhetitek az alábbiakban.
Médiatér átalakulása: Hol a tartalom határa?
Az elmúlt 15 évben jelentősen átalakult a médiatér: ma már a média hozzá tud férni a fogyasztóhoz, aki egyre inkább a tartalomra fókuszál és másodlagos számára, hogy az milyen csatornán jut el hozzá. Látszik, hogy az emberek figyelmét sokkal nehezebb megszerezni, amiért nemcsak a professzionális tartalomelőállítók versenyeznek, hanem a közösségi teret akár néhány másodperces videókkal meghódító, milliós vagy milliárdos nézettséget produkáló kreátorok is. Ez volt a Reklamátor hatodik epizódjának témája, amelyben a műsorvezetői székben ülve Szigeti Péter, a Ringier tartalomfejlesztési és innovációs vezetője Vidus Gabriellát, az RTL Magyarország vezérigazgatóját és Vernyik Imrét, a Fourfourlab alapító-ügyvezetőjét arról is kérdezte, hogy mikor jön el az a pont, amikor a lineáris televíziózást felváltja a digitális, lesz-e előfizetéses hírszolgáltatás, milyen ma médiabrandeket építeni, és mi jelenti a médiapiac szereplőinek a legnagyobb kihívást a jövőben.
Reklámfilmezés: út az aranykorból az AI világába
A ’90-es években vagabond módon lehetett bekerülni a reklámszakmába – mesélte Herendi Gábor film- és reklámfilmrendező, a Skyfilm Production alapítója a Reklamátor podcastsorozat hetedik részében. Ő például a rendszerváltás idején rendezői álmokkal fogorvosként dolgozott, majd a BBDO kreatívigazgatójaként futott be. Beszélgetőtársa, Kovács Gábor, a Filmpartners Production társalapítója, producere és ügyvezető igazgatója szerint a kilencvenes évek azért számított aranykornak, mert több ügynökség volt a piacon és a kreatív szakmában sokkal nagyobb szabadsággal lehetett dolgozni. Abban egyetértettek, hogy ma viszont minden más: szűkösebbek a büdzsék, dominál az AI, és a filmes gyártóbázis jövője is kérdéses. Herendi Gábor szerint jön az a korszak, amikor „zseniális srácok” egy laptoppal elvégzik a munka nagy részét. Ha a karrierjüket újrakezdenék, ma is mindketten ezt a pályát választanák. A podcastból az is kiderül, hogy lesz-e Üvegtigris 4 és Valami Amerika 4 – a két filmes legendát Marosi Gergely, a Mito kreatívigazgatója kérdezte.
Felelős reklámhatás: a márkák társadalomformáló ereje
A rendszerváltás idején, de még a kétezres évek elején is könnyebb volt elérni az embereket, sokkal kevesebb csatornán jutott el hozzájuk a reklámüzenet. Mára viszont a média sok ágra bomlott és a kreatív folyamatot gyakran a médiacsatornák határozzák meg. Mindezek ellenére a lényegi alap nem változott: továbbra is az eredeti, jól megírt ötlet a legfontosabb, amely egy világos stratégiába illeszkedik – röviden így összegezhető annak a beszélgetésnek az egyik fele, amely Sásdi Helga, a globális marketing- és technológiai szolgáltatásokat nyújtó DEPT Európa, Közel-Kelet és Afrika régiójának ügyvezető alelnöke, illetve a Nyitottak Vagyunk nonprofit szervezet igazgatóságának elnöke, valamint Geszti Péter magyar reklámszakember, szövegíró, producer és előadóművész között zajlott.
Az epizód másik részében nagy hangsúlyt kapott a társadalmi felelősségvállalás kérdése. Péter felidézte azt a pillanatot, amikor első nagy kampányai sikere után rádöbbent, mekkora erő rejlik a kommunikációban. Úgy fogalmazott: a kommunikáció olyan, mint a lézer – lehet belőle ágyút csinálni és szétlőni az ellenséget, de lehet vele operálni is, méghozzá gyógyító módon. Szerinte a reklámozóknak feladatuk lenne a túlfogyasztás veszélyeire is felhívni a figyelmet, hasonlóan ahhoz, ahogyan a cigarettásdobozokon a figyelmeztetések teszik. És aki a beszélgetés gondolatait ezúttal is összefogta, terelgette: Szigeti Péter, a Ringier tartalomfejlesztési és innovációs vezetője.
Emlékezetes kampányok: Létezik az ikonikus reklám receptje?
A podcastsorozat legújabb részének kiindulópontját az adta, hogy a Reklámtörténet blog a közönség és a szakma segítségével összeállította „Az elmúlt 50 év legjobb magyar reklámjai” listát, a műsorban szereplő három kreatívigazgató pedig azon volt, hogy megfejtse a legemlékezetesebb, legsikeresebb hazai reklámok sikerreceptjét. „Ma rosszul állunk a humorral, pedig a toplistás reklámok nagy része humoros volt” – mondta Nagy László, az ACG kreatívigazgatója, aki szerint jelenleg sokkal nehezebb vicces reklámot készíteni, főleg akkor, ha a döntéshozatalban túl sokan vesznek részt. Kovács Levente a Reklámtörténet blog atyja és a White Rabbit kreatívigazgatója hozzátette: a humor ma már gazdasági kérdés is. „Egy jobb piacon, ahol nem kell minden fillért megfogni, sokkal lazábban, önironikusabban mernek reklámot csinálni.”
A beszélgetés során a hazai-magyar-nemzeti faktor is hangsúlyosan szóba került: a Prodizsáj kampány például épp azért vált meghatározóvá, mert mélyen beágyazódott a magyar kulturális közegbe. Ha ugyanez a kampány egy nemzetközi márka, mondjuk a Glastonbury fesztivál számára készült volna, valószínűleg nem vált volna ennyire szeretetté itthon – még ha a megbízó szerint nem is működött tökéletesen. A stúdióvendégeket Pőcze Balázs, a Mito alapítója kérdezte.
Persze, a Reklamátor epizódjait nemcsak az MRSZ YouTube-csatornáján nézhetitek, de követhetitek Spotify-on, és hallgathatjátok az Atalon felületén is.
Kapcsolódó:
