Ambruszter Géza, az IAB Hungary reklámblokkolással foglalkozó Lost and Found munkacsoportjának vezetője az Evolution konferencián adott az adblockingról hazai helyzetképet egy friss kutatás alapján.
A prezentációja letölthető itt: Evolution_IAB_LostandFound_AG
Emellett alább közlünk egy vele készült interjút arról, hogy mennyire eszik forrón a kását reklámblokkolás témában.
Hány százalék a magyar piacon a reklámblokkolók aránya?
Pillanatnyilag egy teljes mért hónap adatai vannak készen, ez alapján azt mondhatjuk, hogy valós felhasználók (real user – RU) tekintetében 14,09% a blokkolók aránya ami a teljes oldalletöltések 10,69%-át érinti, ha minden platform (PC, mobil, tablet) átlagát nézzük.
Ez első látásra talán jónak tűnik, hiszen magyar viszonylatban is sokkal nagyobb számokat szokás emlegetni, külföldön pedig hallani akár 50-60 százalékos blokkolási arányokról is. Ezekhez képest ez a 11% körüli arány talán kicsinek tűnik, de gondoljuk meg, egy 30 napos hónappal számolva ez azt jelenti, hogy annak a 11 százaléka, vagyis három napnyi oldalletöltés blokkolva van.
Ha elfogadjuk azt, hogy egy oldal árbevétele egyenesen arányos az általa megjelenített oldalakkal, akkor azt kapjuk, hogy bizony 3 napnyi bevételtől elesnek a tartalom előállítók, vagyis három napot ingyen dolgoznak! Vajon melyikünk szeretne havonta három napot ingyen dolgozni? Ezért mondom mindig, kicsit sokkolva evvel a mindenkori hallgatóságomat, hogy a reklámblokkoló használata bizony lopás. Olyan, mint buszon vagy vonaton jegy nélkül utazni. Engem is elvisz a jármű a célomhoz, de annak az árát ilyenkor a többi utas fizeti…
Mit mondhatunk a reklámblokkolót használók összetételéről?
Tudomásom szerint ez az első olyan mérés Magyarországra vonatkozóan, ami a blokkolók szocio-demográfiáját is nézi. Kicsit sztereotípiának tűnik az eredmény, de a fiatalok és a férfiak bizony sokkal nagyobb arányban vannak jelen a blokkolók között. Az okok között eléggé valószínűsíthetően ott van, hogy ez az a célcsoport, amely talán intenzívebben használja a net árnyékos oldalát (filmletöltés, online sorozatnézés nem fizetős oldalakon, erotikus oldalak…), ahol bizony tényleg hasznos tud lenni egy hirdetésblokkoló, mert ezeken az oldalakon nem egyszerű megtalálni az “igazi” tartalmat a sok és tolakodó, akár ártalmas reklámok özönében. Legalábbis ezt mesélik azok, akik már jártak ilyen oldalakon;) De ez egyelőre csak egy sejtés, ezt még szeretnénk egy csak a blokkolót használók körében elvégzett kutatással megerősíttetni vagy éppen cáfolni.
A prezentációdból az látható, hogy az egyes országok között van szórás. Mi állhat emögött?
Ahogyan az a magyar adatból is látszik, néha azért túlzóak a nemzetközi számok. Gyakran ugyanis az adatközlő cégnek érdeke, hogy nagyobbnak látszanak a számok, mint amilyenek valójában. Evvel együtt persze óriásiak tudnak lenni az eltérések országonként. De erre mindig valami helyi választ kell keresni.
Van amikor például az adblocker gyártó áll a háttérben, hiszen bármilyen furcsa, de az adblocker is tud hirdetéseken keresztül terjedni 🙂 Van hogy egy rosszul elsült sajtóhír söpör végig egy országon, és persze előfordul, hogy egy agresszív hirdetési formátum terjed el a piacon, amit fokozottan el akarnak kerülni a felhasználók. Egyszóval kívülről mindig nehéz megítélni, mi az adott piac legfőbb gondja.
Mindenesetre az IAB és az IAB Europe sok piaci szereplővel összefogva a Coalition for Better Ads keretében próbál választ találni rá, hogy milyen hirdetési formátumokat tart a közönség igazán idegesítőnek, és melyek lennének azok, amelyeket elfogadnának az emberek cserébe a tartalomért.
Az Apple és a többi globális óriás – különösen mobilon – a felhasználói élmény nevében szinte felbujt a reklámblokkolásra. Mennyire eszik forrón a kását mobilkörnyezetben?
Ez is nagyon országfüggő. A világméretű jelentések szerint mobilon már többen és többet használnak reklámblokkolót, mint PC-n. De a mi mérésünk szerint a magyar piacon mobilon és tableten az 1 százalékot sem érik el. Ez amúgy picit szintén alátámasztja az árnyékos netről szóló elméletet, hiszen a szürke zónás oldalakat jobb nagyobb képernyővel felkeresni, egy teljes sorozatot azért ma még kevesen néznek végig mobilon.
Mit lehet tenni? Nemzetközileg több megoldással találkozhatunk: próbálkoznak a tartalomtulajdonosok szép szóval, technikai blokkolással, edukációval és a felhasználóknak való odapirítással is. Te melyikben hiszel?
Én személy szerint jobban hiszek a rábeszélős módszerben. A technikai módszerekhez ugyanis technika kell, afelől viszont ne legyenek kétségeink, hogy egy jónak látszó technikai módszerre mindig meglesz az ellen-technika. Jó példa erre a Facebook, kb. két nap kellett arra, hogy a reklámblokkolókat blokkoló eljárásukat kijátsszák. Ha egy Facebook nem bizonyult elég ügyesnek ezen a téren, nem hiszem, hogy mi megtalálnánk a bölcsek kövét. Ha viszont észérvekkel sikerül valakit rábírni, hogy legalább a hazai tartalmakat kikapcsolt adblockerrel fogyassza, akkor nyert ügyünk van. Természetesen nincsenek illúzióim, ez teljesen sosem fogja megoldani a problémát, azaz így nem lehet elérni, hogy 0% legyen a reklámblokkolók aránya. De mint mondtam, szerintem ez a szint a technikai megoldásokkal sem érhető el.
Van az IAB-nak, ezen belül a reklámblokkolás kérdésével foglalkozó Lost & Found munkacsoportnak valamilyen akcióterve? S ha igen, ennek melyek a pillérei?
Igen, vannak terveink, akár több hazai szakmai szervezettel együttműködve is. Ezekről még nem szeretnék beszélni, részint mert még a mérések illetve a felmérések fényében ezek változhatnak, részint pedig néhány tervezett akció hatásosabb lehet, ha váratlanul éri a piacot.
