Útmutatót készített az MRSZ a reklámokra vonatkozó nyelvtörvény alkalmazásáról

Megosztás

Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter, hogy a fogyasztóvédelem a magyar nyelv védelmében szigorúbban fogja ellenőrizni a reklámokat. Facebook-oldalán aznap ezt a bejegyzést posztolta: „A magyar nyelven kiadott sajtótermékekben, rádió-, illetve televízióműsorokban közzétett reklámokban az idegen nyelvű szöveget, pár kivételtől eltekintve, magyarul is meg kell jeleníteni. A fogyasztóvédelmi hatóság a 2023-as ellenőrzési program keretében mától ellenőrizni fogja, hogy ezt a kötelezettséget betartják-e”.

A fogyasztóvédelem bevonása az ellenőrzési folyamatba újdonságnak tűnik, azonban a reklámok magyar nyelvű közzétételének szabályozásáról már 22 éve létezik egy nyelvtörvény (2001. évi XCVI. törvény). A Kreatív megkeresésére Fülöp Szilvia, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) főtitkára elmondta, a nagy- és közepes hirdetők zöme eddig is betartotta a nyelvtörvényt, és a hirdetéseket közzétevő médiumok is figyelik, hogy a jogszabályoknak megfelel-e a reklám. Arról azonban a szakmai szervezet nem ismer részleteket, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hogyan és milyen intenzitással fogja az ellenőrzéseket végezni. A lap a fogyasztóvédelmet is megkereste, amely “a gyermekek erkölcsi, szellemi védelmével” indokolta az ellenőrzéseket, válaszukban pedig arra is kitértek, hogy fogyasztóvédelmi hatáskörében eljárva a Kormányhivatal folyamatosan ellenőrzi a nyelvvédelmi törvény előírásainak gyakorlati érvényesülését, és 2022-ben ,,országos témavizsgálatra” is sor került; ennek eredményét azonban nem közölték.

Fülöp Szilvia hozzátette, a 22 éves törvény jogszabályi szinten megfelelő, és a hozzájuk érkező fogyasztói visszajelzések alapján az általános gyakorlattal sincs gond. Azt azonban lehetségesnek tartja, hogy egyes nagy nemzetközi szlogenek esetében a törvényt alkalmazó egy-egy esetben változást szorgalmaz. “A 2001-es törvény kapcsán a nemzetközi szlogenek esetében nem merülhet fel törvényi megfelelőségi kérdés, amennyiben azok a védjegy részének (árujelzők) tekinthetők, mert ebben az esetben ezeket nem kell magyarul feltüntetni” – magyarázta a lapnak a szervezet főtitkára.

Varga Judit bejelentését követő két hétben a Magyar Reklámszövetség azon dolgozott, hogy a piaci szereplők számára elkészüljön egy átfogó, közérthető útmutató a 2001-es nyelvtörvény reklámokban történő alkalmazásáról. Az anyagban a legfontosabb tudnivalókat gyűjtötték össze a szabályozás hátteréről, belekerültek a téma kapcsán leggyakoribb kérdések és válaszok, mindemellett a szövegben példákkal, ajánlásokkal igyekeznek segíteni minden reklámipari szereplőt a jogkövető magatartásban, a nyelvtörvény betartásában.

A nyelvtörvény a digitális hirdetésekre is vonatkozik, ha magyar nyelvű online sajtótermékben, rádió- vagy televízióműsorban kerül közzétételre a gazdasági reklám. A közösségi média felületein megjelenő hirdetésekre azonban csak akkor, “ha a gazdasági reklám elsődlegesen magyar nyelvű online sajtótermékben lett közzétéve (beleértve a rádiók, a televíziók és televízióműsorok online oldalait), és az ezeken a felületeken közétett reklám kerül megosztásra közösségi média felületen is”.

A pdf-alapú útmutató teljes egészében az MRSZ weboldalán olvasható.

Illusztráció: George Pagan III / Unsplash