Sőt, március 30-án nemcsak egy videós hirdetések köré épülő IAB Cafét tartottunk az Irányi Palota tükrös báltermében, de az Év videós hirdetése 2025 verseny legjobbjainak járó elismeréseket is átadtuk. Mielőtt azonban együtt ünnepeltük volna a díjazottakat, a PwC vezető képviselője a legfrissebb kutatásuk adataival rajzolta meg a hazai digitális tartalomfogyasztási és streamingpiacot, a Mito kreatívigazgatója pedig saját tapasztalatait is megosztva öt jó tanáccsal szolgált arra, hogyan érdemes az esetleges pocsolyákat elkerülve, komfortosan és száraz lábbal videós reklámokat készíteni.
Na de hol tart most a digitális tartalomfogyasztói piac?
Erre a kérdésre adott igen részletes választ Madar Norbert, a PwC médiaipari tanácsadási csapatának vezető menedzsere, aki a magyarországi digitális tartalomfogyasztás 2025 végén felmért adatai alapján a felhasználói szokásokról és a piaci trendekről készített riportot mutatta be. A kutatásból az alábbi megállapításokra hívta fel a figyelmet.
- Hazánkban az aktív internetező lakosság száma 6,5 millió fő, ebből a gazdaságilag és digitálisan aktív réteg mérete továbbra is változatlan: körülbelül 5,3 millió főt tesz ki. Ugyanakkor közülük már csak 4,3 millióan vannak azok, akik hajlandóak fizetni a különböző online szolgáltatásokért. A dinamikusan növekvő podcast-előfizetői bázis (2,9 millió fő) mellett a streaming-előfizetők száma is nőtt, jelenleg mintegy 2,7 millió fő fér hozzá valamilyen platformhoz.
- A kutatás az eszközhasználati trendeket is felvázolta. Az okostelefonok esetében a korábbi 1-1,5 éves csereciklus jelentősen lelassult (ma már ez átlagosan 2,7 évre tehető); a felhasználók már nem érzik a késztetést a drága készülékek sűrű cseréjére. A digitálisan képzett réteg 95%-ának van tévékészüléke, közülük 82% mondta azt, hogy okostévével rendelkezik. Érdekesség, hogy a tévéeladások 30%-át a telekommunikációs szolgáltatók (Telekom, Yettel, One) bonyolítják le, jellemzően hűségnyilatkozathoz, előfizetésekhez kötve.
- A tartalomfogyasztási rangsort továbbra is a YouTube vezeti, amelyet a Facebook-hírfolyam és az online hírportálok követnek. Generációs különbségek tekintetében a 29 év alattiak körében kiugró a TikTok (44%) és a streaming népszerűsége, míg a 60 év felettieknél a lineáris tévé (54%) és a YouTube a meghatározó. Hírfogyasztás szempontjából érdekesség, hogy a 2023 augusztusában mért adatokhoz képest bő két év alatt a kizárólag szöveges hírek preferenciája csökkent (55%-ról 47%-ra), miközben a videós hírfogyasztás (+4%) és a podcastok (+2%) szerepe erősödik.
- A streamingpiacon továbbra is a Netflix (61%) vezet, amelyet a Disney+ követ (40%), de szorosan ott van mögöttük az RTL+, amely jelentős fejlődést produkált: ismertsége a 2023-as 26%-ról 39%-ra emelkedett. Változott a reklámokhoz való hozzáállás is: a korábbi 70%-ról 59%-ra csökkent azok aránya, akik a reklámmentesség miatt választják a streaminget, ami azt jelzi, hogy az emberek az olcsóbb előfizetési díjért cserébe egyre inkább elfogadják a hirdetéseket.
- Egy átlagos magyar felhasználó havi 12 000 forintot költ „digitális rezsire”, amiben a streaming mellett benne vannak az applikációk, felhőtárhelyek és egyéb előfizetések is. Csak a videostreamingre fordított összeg átlagosan havi 6700 forint (2022 júniusában ez az összeg még 4500 forint volt). A piac legnagyobb kihívása a véges pénztárca: a hírportáloknak és streamingszolgáltatóknak már nemcsak egymással, hanem minden egyéb digitális kiadással (gaming, podcast, appok) meg kell küzdeniük a felhasználók forintjaiért.
A digitális ökoszisztéma folyamatosan fejlődik, a zaj egyre nagyobb, a figyelem pedig kevésbé fókuszált, ezért a hirdetőknek és tartalomgyártóknak minden eddiginél jobban kell érteniük a célcsoportjuk pontos platformhasználatát – összegezte a PwC legfrissebb tartalomfogyasztási riportjának eredményeit Madar Norbert, akinek előadását itt nézhetitek vissza.
„Videókészítés száraz lábbal”
- Ne akarjuk minden mondandónkat egy hirdetésbe sűríteni! Ahelyett, hogy minden üzenetet, jelenetet és célcsoportot egyetlen spotba zsúfolnánk, gondolkodjunk rendszerben, és mindig keressük meg a megfelelő formátumot az adott üzenethez. Ez lehet egy érzelmileg telített 10 másodperces anyag, vagy akár egy 1 óra 40 perces DJ-szett is, ha épp az adott hangulat átadása a cél.
- Az AI egyszerre lehetőség és kockázat! Mivel hamarosan bárki képes lesz minőségi fiktív tartalmat generálni, a valódi különbséget a valóság használata jelenti majd. Példaként említette azt a kampányt, amelyben korábbi dühös kommentelőkkel kóstoltattak sört – ezt a fajta hitelességet az AI nem tudja reprodukálni. Az AI használata során (zene, narráció, arcok) komoly jogi és etikai viták merülhetnek fel, ha nem kérnek engedélyt az érintettektől.
- Fontos, hogy kiket választunk alkotótársnak! Bár a videókészítés drága, a profi szakembereken, színészeken (és a cateringen!) nem érdemes spórolni. A jól megválasztott szereplők olyan érzelmi mélységet és hitelességet tudnak adni egy karakternek, amellyel a néző azonnal azonosulni tud.
- „Scriptelni csak pontosan, szépen…!” Bár mindig az a „jó forgatás, amire ki se kell menni”, mert már minden meg van tervezve, érdemes figyelni a helyszíni improvizációra is, és teret hagyni a szerencsének. Mert van, hogy egy előre nem tervezett, elmotyogott félmondat teszi zseniálissá a végeredményt.
- Technikai fegyelem és formátumok – A mai közösségi médiás világban a videókat számtalan formátumban kell elkészíteni. Fontos, hogy minden forgatáson legyen egy dedikált felelős, aki csak ezekre a technikai paraméterekre figyel, biztosítva, hogy a vágásnál minden fontos elem a helyén maradjon.
A Mito kreatívigazgatója összességében arra biztat, hogy merjünk rendszerekben gondolkodni, használjuk az AI-t tudatosan, hagyjunk helyet a spontaneitásnak, de a stratégiai pontokon (színészek, technikai előkészítés) sose kössünk kompromisszumot. Pőcze Balázs előadását Videótárunkban akár most is visszanézhetitek.
A videós ökoszisztéma nagy kérdései
De vajon milyen a hatásos videós hirdetés? Egyáltalán honnan tudjuk, hogy célba talált a márka üzenete? Mennyire jellemző a gyakorlatban a „platform fit” gondolkodás? Milyen hatással van a CTV a reklámzajra és a nézői figyelemre a hagyományos televíziózáshoz képest? És mi a helyzet az AI-jal: csupán költségcsökkentő, időt spóroló eszköz, vagy képes valódi értéket is adni? Ezeket a kérdéseket járták körül a hirdetői, kreatív és platformoldali szempontokat is ütköztető kerekasztal-beszélgetésben, ahol Kovács Gergő, az Omnicom Media Group digitális médiatervező szekciójának szakmai vezetője kérdezte a lenti képen is látható beszélgetőtársait. Videótárunkban a teljes beszélgetést visszanézhetitek.
Jövőre már értékes M-lista-pontokért is zajlik a verseny!
„Az Év videós hirdetése verseny díjátadója minden évben nemcsak a kreatív szakma, hanem a hirdetők ünnepe is: jól mutatja, hogy a márkák egyre nyitottabban és szívesebben fordulnak a videós megoldások és platformok felé. A 2026-os év kiemelkedő munkáit idén is szeretnénk méltó módon elismerni, ezért ismét meghirdetjük a pályázatot, amelyre a reklám- és médiaügynökségeknek már az M-Listán szerezhető extra pontok miatt is érdemes nevezniük. A MAKSZ-szal kötött megállapodás értelmében ugyanis a 2026-os Év videós hirdetése verseny dobogós helyezései már beleszámítanak az M-Listába is” – fogalmazott Erdélyi Eszter, a Digitális videó Munkacsoport vezetője, utalva a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) és a Kreatív közösen jegyzett listájára.
Az M-Lista nemcsak az ügynökségek rangsorát mutatja meg, hanem külön allistákon keresztül az ügyfelek és kampányok teljesítményét is láthatóvá teszi a hazai és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények alapján. A lista szabályrendszerét a MAKSZ 2026-tól több ponton is megújította. A változások célja, hogy a rangsor még pontosabban tükrözze a piaci teljesítményt és igazságosabb feltételeket teremtsen a versenyben. Az új rendszerben kiemeltebb szerepet kap az Effie, és új elemként jelenik meg az IAB Az Év videós hirdetése verseny is. A részletekről a Kreatív oldalán olvashattok.
Persze, a Video 2026 IAB Cafénak idén is az Év videós hirdetése verseny eredményhirdetése volt a legjobban várt pillanata. Kovács Gergő (Omnicom Media Group) a beérkezett pályaművek értékelésekor így fogalmazott: „Harmadik éve rendezzük meg ezt a versenyt, évről évre egyre több nevezővel és egyre jobb pályázatokkal. A célunk elismerni a kreativitást, és irányt mutatni a szakmának, hogy minél jobb, sikeresebb kampányok készülhessenek, a kreatív koncepciók pedig valódi értéket teremtsenek. Minden nevezőnek köszönjük a részvételt, a győztes videók készítőinek pedig a zsűri nevében is gratulálok. Találkozzunk a jövő évi versenyen is“.
A 2025-ös Év videós hirdetésen versenyen idén három fő- és egy extra kategóriában összesen tizenkét díjat osztott ki a szakmai zsűri, az In-stream és az Egyéb kategóriában két-két győztest is hirdetett. A helyezést elérő videókat ebben a cikkben nézhetitek meg, a zsűri tagjainak bemutatkozását pedig itt olvashatjátok.
Fotók: Polyák Attila
A 2025-ös Év videós hirdetése verseny és az IAB Café nem jöhetett volna létre támogatóink nélkül:
A díjátadóval összekötött IAB Caféhoz a helyszínt biztosította:
