“A cikk nyilván arra fog kifutni, hogy könnybe lábadt kiscica szemekkel kérünk és 35 kilóra fogyott, éhező Prohardver szerkesztők rémképével gyakorlunk lelki nyomást, hogy kapcsold ki az Adblockert oldalainkon, ha kedves neked az életünk.”
Ezzel a csak félig áldrámai felütéssel köszönt be márciusban Parci, a Prohardver főszerkesztője. Öt oldalon, gondosan és végtelennek tűnő türelemmel elemezte a Micsoda reklám… blokkolnám! című cikkében az online média egyik nagy mumusának számító reklámblokkolás jelenségét egy különösen érintett kiadói szegmens szemszögéből.
Ott még nem tartunk, hogy minden banner blokkolásakor valahol a világban elpusztul egy cuki kiscica, de speciel az online számítástechnikai-telekommunikációs sajtóban már tényleg elég durva a helyzet. A német piacon például, főleg mobileszközökön bőven meghaladja akár a 60-70%-ot az ilyen jellegű tartalmat reklámok nélkül olvasók aránya.
Hogy Magyarországon sem sokkal rózsásabb a helyzet, arra Bőle Györgynek, a HWSV lapigazgatójának Balog Mártont alig pár nappal követő, meglehetősen sarkos Facebook-posztjából is lehetett következtetni:
“…az adblock és a tracking protection letarolta az IT oldalakat, kiírtja az adszerveres reklámokat és tracking kódokat. A jelenség annyira komoly, hogy az előző héten egy nagyobb ügyfelünk számára végzett mérések alapján IT-üzemeltetői célcsoportban már 85% felett járunk, de a teljes IT célcsoportban is 50% körül van. Természetesen nem ért ez meglepetésként, hiszen az IT-oldalak a legjobb trend indikátorok, évek óta látszik a jelenség. Az elmúlt években már nem is nagyon ajánlottunk ki banneres felületeket, csak lokálból kiszolgált reklámmegoldásokat. Tehát para azért nincs, mert szépen átálltunk. Para majd a mainstream médiában lesz, amikor azok a srácok, akik IT-vélemenyformálóként kivégezték itthon az IE penetrációt, tömegesen bírják rá laikus user barátaikat az blockerek használatára.”
IAB Hungary Lost & Found jelentés
Április 27-én adta ki és mutatta be az IAB Hungary Lost&Found munkacsoportja Földi Kata vezetésével (új munkacsoport-vezetői pályázat itt, benyújtási határidő: június 18.) első jelentését a magyarországi reklámblokkolási közállapotokról. A Gemius/PageFair mérések 21/24 site bevonásával zajlottak, és az átlagosan, minden mért eszközre vonatkozó 13,5%-os hirdetéstiltási arány mellett az alábbi grafikonon látható eloszlást mutatták. (A százalékos arányok az oldalletöltésekre és nem a blokkolók vagy a letiltott hirdetésekre értendők.) Desktopon az arány “csak” 11%, ami hazai bázison mérve is egyértelműen megerősíti, hogy a reklámblokkolás mobileszközökön szignifikánsan nagyobb problémát jelent.
Az elemzéshez Bőle György a következőket fűzte hozzá értékelő előadásában:
„…az előzetesen publikált első hazai adblock szám (13,5%) mellett hiba lenne elmenni, lévén ez egy erős bázis, és jelentősen növekedhet az elkövetkezendő időben. Az alapvetően szájhagyomány által terjedő adblockolást katalizálhatják az IT affinis látogatók sokszázezres “kasztjai”, melyek egyrészt kiemelkedő arányban használnak adblock klienseket és funkciókat, másrészt korábban már bebizonyosodott, hogy jelentősen tudják mozgatni a hazai webes technológiai trendeket.”
Suszternek jó cipője
Senki nem vitatja, hogy az online marketingnek számos olyan vadhajtása van, ami semmi perc alatt kiveri a biztosítékot a viszonylag magas toleranciaküszöbbel rendelkező internetezőknél is. Elég csak a felhasználókat az őrület határára kergető, teljesen kretén módon működő programmatic remarketing megoldásokra gondolni. A hiba nem a rendszerekben van. A rendszereket működtető “szak”emberek felelőssége, hogy már lezajlott vásárlás után is hetekig üldözi a júzert ugyanaz az ajánlat, illetve hogy a hirdetők pénzét teljesen vállalhatatlan szutyok oldalak is benyelhetik.
A május 25-én megtartott HOPPex Buyer Day elé időzített minikutatás egyik kérdésére adott hirdetői-ügynökségi válaszok skizofrén módon remekül tükrözik azt a szánalmas hányavetiséget, ami az egyik eltagadhatatlan forrása a hirdetésblokkolás előretörésének.
A körkérdésben résztvevők közül minden ötödik válaszadó úgy nyilatkozott, hogy hirdetésblokkolót használ, azaz internetezőként nem hajlandó szembesülni az online marketing ama csodálatos csodáival, amiknek a világra szabadításában életvitelszerűen, megélhetési szándékkal vesz részt.
Tájékozatlanok és oktalanok
A Bőle György és Balog Márton által feszegetett kérdésekben mindazonáltal feltűnik a reklámblokkolásnak egy teljesen más vetülete is. Mégpedig az, hogy a hirdetéseket tiltó internetezőknek jelentős része nincs is tisztában vele, hogy mit csinál valójában. És itt most egyáltalán nem arra gondolok, hogy milyen hatása van a blokkolásnak a kiadói iparágra.
Sokkal inkább az világlik ki, hogy azok, akiknek Frankó Pista, az ismerős számítógépbuhera srác kérve-kéretlen felpakolta a gépére az Adblockot, képtelenek azt funkciójának megfelelően használni. A Prohardver oldalain nyilván nem véletlenül tyúklépésekben, óvodás szinten magyarázta el Balog Márton az alapokat.
A Digiday a napokban pedig arról cikkezett, hogy egyre nő azoknak a felhasználóknak a száma, akik ilyen-olyan technikai okokból kifolyólag akaratukon kívül válnak reklámblokkolóvá. Ők sokszor ténylege nincsenek tudatában annak, hogy a böngészőikhez nem jutnak el a reklámok, illetve hogy a tartalomszolgáltatói oldalról nézve reklámokat tiltó felhasználónak látszanak. Ez akkor okozhat komolyabb konfliktust, ha olyan tartalomhoz szeretnének hozzáférni, aminek a megtekintését a kiadó nem engedélyezi reklámblokkoló internetezők számára. Sajnálatos módon a legtöbb tartalomszolgáltató nem annyira alapos mint a Prohardver volt, és a legalapvetőbb tájékoztatást sem nyújtja azzal kapcsolatban, hogy a júzer hogyan tud szelektív reklámblokkolást beállítani. Sokszor úgy tűnik, mintha a kiadók azt gondolnák, hogy csupa szofisztikált felhasználóval állnak szemben, nem pedig az egyszeri internetezővel, akinek a legtöbb esetben lövése nincs a legegyszerűbb beállítási kérdésekről sem.
Lapzárta után:
“Let’s fix the user experience first, and then we can engage with consumers and tell them that we’ve fixed the UX, we made the experience as light as possible, and ask them to consider whitelisting [the site] or switching off the ad blocker. It’s only here, after the consumer-friendly options have been exhausted, should a publisher consider a “denial of service.”
John Montgomery, chairman of GroupM Connect
http://digiday.com/agencies/fix-user-experience-first-groupm-wont-pay-ads-forced-ad-blockers/
