A túlspecializáció, a rossz képzés és a tehetséggondozás hiánya a legfőbb okai az elmúlt években egyre nagyobb méreteket öltő szakemberhiánynak, amely a marketing iparágat nemhogy elérte, de határozottan válságba sodorja – kongatta meg egy közleményben a vészharangot a Hirdetők Világszövetsége (WFA), amely borúlátását a MediaSense globális médiatanácsadóval közösen készített felmérésére alapozza.
Nem túlzás, ez is válság
A július végén Media’s Got Talent? címmel megjelent kutatás szerint a hirdetők, ügynökségek, reklámtechnológiai cégek és médiatulajdonosok csaknem fele (48 százaléka) gondolja úgy, hogy az iparág a kiemelkedően tehetséges szakemberek terén minden idők „legsúlyosabb válságával” néz szembe, de például csak az ügynökségek körét tekintve a válaszadók 54 százaléka vélekedett így.
Globálisan a megkérdezettek 68 százaléka szerint egyáltalán nem túlzás “válságról” beszélni, az Egyesült Államokban élő válaszadóknak 74 százaléka fogalmazott így. Mindemellett a megkérdezettek 77%-a beszélt arról, hogy szervezetükön belül „valamekkora” vagy határozottan „nagy” hiány van a tehetségekből, és ezt például az ügynökségi és reklámtechnológiai szektorban dolgozók tapasztalják leginkább, egészen pontosan 85 százalékuk panaszkodott erről. Ha földrajzi eloszlást nézünk, az Egyesült Államokban ez a mutató 81, az ázsiai és csendes-óceáni térségben (APAC) pedig 93 százalékot jelent.
Kevés a jól képzett, kreatív szakember
A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók 67%-a szerint egyértelműen a tehetséghiány a további növekedés, fejlődés legfőbb gátja. Ezen belül is elsősorban az adat- és az elemzési terület (a hirdetőknél és az ügynökségeknél egyaránt 84%), az e-kereskedelem és a retail média területe (71% a hirdetőknél, 73% az ügynökségeknél), illetve a mérés (69% a hirdetőknél, 74% az ügynökségeknél) számít leginkább érintett csoportnak. A tehetséges szakemberek hiányának kiváltó okaként az alábbi tényezőket sorolják:
- rossz képzés (76%),
- hiányzó vagy nem megfelelő tehetséggondozás (76%),
- a purpose hiánya (68%),
- rossz ügynökségi magatartás (61%),
- a túlzott specializáció, csak egyes részterületek ismerete (58%)
- a technológiai cégek kreatív munkaerő elszívása (58%).
Utóbbi tényező mögött az áll, hogy a technológiai vállalatok az átlagtól eltérő, rugalmasabb munkaidőt, magasabb fizetést és motiválóbb juttatási csomagot kínálnak – ez a jelenség az Egyesült Államokban a megkérdezettek 69 százaléka, az európai, közel-keleti és afrikai térségben a válaszadók 52, a csendes-óceáni térségben pedig 59 százaléka szerint figyelhető meg. A felmérésben résztvevő hirdetők 64%-a és az ügynökségek 49%-a egyetértett abban, hogy a tech-cégek munkaerő elszívása jelentősen hozzájárul a tehetséges szakemberek hiányához.
Ugyanakkor a jelentés azon területekre is rámutat, amelyek viszonylag ellátottak vagy legalábbis kevésbé szűkölködnek képzett, kreatív szakemberekben. Ilyen a médiavásárlás, a közösségi média, az influencer marketing és a könnyebben automatizálható részterületek, mint például a hirdetésoptimalizálás vagy a keresőmarketing.
A felmérésben a közeli jövőben megoldandó legfontosabb feladatokkal kapcsolatban is feltettek kérdéseket, amelyekre adott válaszokból kiderül, hogy a hirdetők 71 százaléka és az ügynökségek 64 százaléka szerint a következő két évben elsősorban az adatgyűjtésben, -elemzésben és analitikában való jártasságot kell majd kiemelten kezelni – ezzel a véleménnyel az e-kereskedelemből érkezők 53, a retail média szektor képviselőinek 42%-a értett egyet.
A tehetségválság kezelését szolgáló megoldások:
- kiégés megelőzése: a válaszadók 76 százaléka szerint nagyon fontos a munka és magánélet egyensúlyának újragondolása,
- cégen belüli képzések, tehetséggondozás (76%),
- nagyobb rugalmasság a munkavégzés módját és helyét illetően (73%),
- előre és tisztán látható karrierút (72%),
- fizetések növelése, juttatások bővülése (61%).
A felmérést kiegészítő jelentés kiemeli, hogy a rugalmasság kulcsfontosságúvá vált az olyan vállalkozások számára, amelyek nemcsak megszerezni, de megtartani is akarják a tehetséges munkaerőt. Ma már, különösen megélhetési válság idején, szinte természetes elvárás, hogy az alkalmazottak határozhassák meg, hol és hogyan akarnak dolgozni – fogalmaznak a jelentésben.
A téma kapcsán érdemes elolvasni a Kreativ Online-on Csirke Dániel, a VMLY&R Group egykori Executive Creative Director vendégcikkét, amelyben arról ír, hogy szerinte hova tűntek a kreatív elmék és hogyan lehetne őket visszacsábítani a szakmához. Jegyzetében szóba kerül az is, hogy sokkal többet kellene a dolgozók mentális egészségével foglalkozni, mert pl. az újgenerációs tehetségek sokszor már a céges beilleszkedéssel is küzdenek.
Tehetségek gondozása = befektetés a jövőbe
„Ez a tanulmány olyan fontos időszakban készült, amikor a vállalkozások soha nem látott mértékű lemorzsolódást tapasztalnak. A jövőbeli növekedés érdekében létfontosságú, hogy a vállalkozások értelmesebb módon kezdjenek befektetni a tehetségekbe, biztosítva azt, hogy egyensúlyt teremtsenek a specialista és a sokoldalú, a kezdő és a tapasztalt munkaerő között, beleértve a szakértelem és a megfelelő hozzáállás szükségességét” – fogalmazott Ryan Kangisser, a MediaSense ügyvezetője.
“Sok időt töltünk azzal, hogy nagyon tehetséges embereket hozunk a cégbe, és arra kérjük őket, hogy alkalmazkodjanak a szervezet rendszereihez, normáihoz és kultúrájához, pedig valójában arra kellene kérnünk őket, hogy képességeiket és tapasztalataikat felhasználva minket mint szervezetet változtassanak meg. Mert így haladunk előre” – tette hozzá Belinda Smith, a Second Arrow alapítója és vezérigazgatója, valamint a WFA globális sokszínűségért felelős nagykövete.
A WFA a témában eddigi legátfogóbb kutatása a világ legnagyobb hirdetőinek, ügynökségeinek, médiaplatformjainak és technológiai vállalatainak több mint 400 képviselője által adott válaszán alapul, akik közül 81 százalék vezető beosztásban dolgozik. A Media’s Got Talent? jelentése a regisztrációt követően a szövetség weboldaláról tölthető le.
Nyitókép: Alexas_Fotos / Pixabay
