A reklám- és médiaipar érti, hogy a magyar költségvetés és gazdaság nehéz helyzetben van, de a szakma egyhangú véleménye szerint a reklámadó visszavezetése éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat, hiszen a jelenlegi súlyos energiaválsággal terhelt, erősen gyengülő makrogazdasági környezetben megroppanthatja az amúgy is csökkenő teljesítményt felmutató reklámipart.
- A jelentősen növekvő költségek, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások láthatóan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, zsugorítva az amúgy sem erős pénzügyi eredményeket felmutató reklám-és médiaipar megadóztatható árbevételeit, sőt nagyon sok piaci szereplő profitabilitását negatívba taszítva. (A 2021-es hazai médiatorta mérete reálértéken a COVID-válságot követően még mindig nem érte el a 2019-es szintet, 0,2%-kal csökkent 2019-hez képest. )
- A reklámipar bizonyítottan multiplikátorként erősíti a gazdaságot. Az iparág reklámadóval való terhelése kontraproduktívan hat a gazdasági stabilzációra, a gazdasági fejlődésre és a GDP-re. (Az MRSZ 2016-os reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.)
FRISSEBB: Kedden késő este jelent meg a parlament.hu oldalán a kormány őszi adócsomagjának tervezete pdf formátumban – benne a reklámadó módosításáról szóló törvényjavaslattal, amelyben az áll, hogy a reklámadó “mértéke 2019. július 1-jétől 2023. december 31-ig az adóalap 0%-a”. Amint elfogadja a parlament a törvényjavaslatot és az a Magyar Közlönyben is megjelenik, akkor a módosítás értelmében 2023 végéig nem kell reklámadót fizetni.
Illusztráció: Ceyda Çiftci / Unsplash