2024. július 12-én hirdették ki az Európai Unió hivatalos lapjában a világ első, mesterséges intelligencia (MI) megoldások működését átfogóan szabályozó rendelet, az AI Act szövegét. Az augusztus 1-én hatályba lépett jogszabályt fokozatosan, több lépcsőben kell majd alkalmazni, 2026 közepétől válik kötelezővé. A témával a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is aktívan foglalkozik a podcastcsatornáján.
A rendelet célja, hogy a mesterséges intelligencia működését érthetőbbé és transzparensebbé tegye, beleértve ebbe a manipulált tartalmak jelölésének kötelezettségét. A jogszabály kockázatalapú megközelítést alkalmaz és ennek megfelelően több kategóriát nevez meg az MI-rendszerekre vonatkozóan, a minimálistól kezdve a magas kockázatig. Ezek a besorolások kötelezik majd a fejlesztő-, gyártó-, illetve üzemeltető cégeket a szabályozási keretek megfelelő alkalmazására, az előírt biztonsági intézkedések megtételére. Azt, hogy milyen bonyolult és átfogó szabályozásról van szó, jól jelzi, hogy csak a jogszabály preambuluma 180 bekezdésből áll – írja közleményében a GVH, amely a mesterséges intelligencia problémakörében idén januárban indított piackutatást, a még folyamatban lévő vizsgálat során az alábbi két fő problémakörre fókuszálnak:
- Az MI alapú technológia veszélyt jelenthet a tisztességes piaci versenyre. A mesterséges intelligencia jelenleg új, innovatív technológiának tekinthető, fejlesztése pedig jelenleg rendkívül nagy erőforrásokat igényel. Kellően nagymértékű erőforrásokkal – és a fejlesztést könnyítő technológiai tapasztalatokkal – jelenleg csak a legnagyobb technológiai óriásvállalatok rendelkeznek, amelyek így jelentős lépéselőnyhöz juthatnak a piaci versenyben. A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása ebből kifolyólag vállalkozások egy szűk rétegének kiváltságává válhat, ami a jövőben torzíthatja a piaci versenyt a digitális ágazatokban.
- Az MI alapú technológia kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat. A digitális térben számos olyan adatgyűjtési és reklámozási gyakorlat van jelen, melyek veszélyesek lehetnek a fogyasztókra. A mesterséges intelligencia alkalmazásával a vállalkozások új szintre emelhetik a fogyasztók adatainak gyűjtését, felhasználását, valamint a „sötét mintázatok” és a személyre szabott reklámok alkalmazását. Kiemelhető példája ennek a kockázatnak a chatbotok működése, amelyek esetében a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a válasz, amit a mesterséges intelligenciától kapott hiteles forráson alapul, vagy fizetett promóció eredménye.
A GVH a témával a podcast-csatornáján is foglalkozik, a legutóbbi adásban Dr. Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese arról beszél, hogy a mesterséges intelligencia technológiák alkalmazása az ún. kis nyelvek, például a magyar nyelv érvényesülését is befolyásolhatják azáltal, hogy az öntanuló rendszerek jellemzően a nagy világnyelvekből táplálkoznak. Egy korábbi epizódban pedig arról beszélgettek, hogy a mesterséges intelligencia túlszabályozása versenyhátrányt okozhat az európai vállalkozásoknak.
Év elején az IAB Europe és a Microsoft Advertising készített közös felmérést arról, hogy mekkora a generatív mesterséges intelligencia (AI) jelenlegi ismertsége az európai digitális reklámiparon belül; ki, hogyan és mire használja a mesterséges intelligenciát, és milyen irányú fejlődést vár tőle. A felmérés adatait tavasszal összegezték, elemezték, május elejére pedig elkészült belőle egy digitális kiadvány, amelyről bővebben itt olvashattok.
Az amerikai IAB pedig júliusban egy olyan kiadványt tett elérhetővé, amelyet a digitális hirdetésekben is alkalmazott mesterséges intelligencia kapcsán felmerülő jogi és üzleti kérdésekre adott válaszok gyűjteményeként használhatnak a digitális piac szereplői.
Illusztráció: tungnguyen0905 / Pixabay
Kapcsolódó:
- 12 elgondolkodtató mondat a mesterséges intelligenciáról
- Egy európai felmérés szerint tízből kilenc digitális szakember már használja munkájához a generatív AI-t
- IAB US: Jogi és etikai tudnivalók a hirdetésekben használt generatív AI kapcsán
