A Magyar Reklámszövetség és társszervezetei üdvözlik, hogy a Tisza-kormány első intézkedési között a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelésével a reklámadó kulcsa 0%-os lesz 2026. július 1. után is, ahogyan az a Magyar Közlöny május 10-i számában meg is jelent. Azonban az MRSZ és társszakmai szervezetei abban bíznak, hogy a Reklámszövetség megalapozott érvei alapján a Tisza-kormány a reklámadót végérvényesen is ki fogja vezetni. Hiszen csak egy hatékonyan és kiszámíthatóan működő hazai reklám- és médiaipar tudja erősíteni a magyar gazdaságot.
A kommunikációs iparágat sakkban tartó különadót a Fidesz-kormány 2014. július 1-jén szakmai egyeztetés nélkül vezette be a költségvetés kipótlásának szükségességére hivatkozással, de valójában politikai és üzleti célokat szolgálva. A Reklámszövetség a reklámadó felmerülésekor a szakmai tiltakozás élére állt*, és közel 12 éven át rendületlenül hangoztatta tiltakozását és próbálta eljuttatni az előző kormány döntéshozói számára megalapozott ellenérveit szakmai párbeszédet szorgalmazva, de lehetőség híján leginkább egyéb fórumokon és a sajtó hasábjain érvelt, továbbá az Európai Bizottsághoz benyújtott észrevételekkel élt.
Az MRSZ mindig csak félsikernek könyvelte el, hogy 2019-től többnyire évenként hosszabbítgatták a 7,5%-os adókulcs felfüggesztését, azaz a 0%-os adókulcs érvényességi idejét. A Magyar Reklámszövetség megingathatatlan abban a véleményében, hogy a reklámadó nemcsak a reklámiparra – különösen a hazai médiavállalatok működésére és profitabilitására – káros, hanem a teljes magyar gazdaságra nézve is.
Bár a szakma most fellélegezhet a friss törvény alapján – hiszen a reklámadó adókulcsa idén július 1-től is az adóalap 0 százaléka lesz –, az MRSZ szerint a piac számára az jelentene teljes megnyugvást, ha a reklámadó-törvény véglegesen kivezetésre kerülne az alábbi okok miatt:
- A reklámipar multiplikátorként a gazdaság motorja, annak reklámadóval való terhelése kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re. (Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 6 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét.)
- A Fidesz-kormány – különösen a választási évekhez közeledve – fenyegető eszközként használta a reklámadó „damoklészi kardját”: a különadó folyamatos „lebegtetése” komoly piaci bizonytalanságot okozott, dominóhatásként belassítva az iparág fejlődését és gátolva a befektetéseket, fejlesztéseket.
- A Reklámszövetség korábbi Barométer felmérése szerint** a piaci szereplők négyötöde úgy vélekedik, hogy a reklámadó a globális hirdetési platformokkal szemben a tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat még inkább versenyhátrányba hozza, amelyet a belföldi kiadók nem képesek ellensúlyozni a korlátozottabb mozgásterük miatt. (2025-ben a hazai médiacégek reklámbevétel-változása 1,6 százalékponttal továbbra is elmarad a teljes médiaköltés bővülésétől, sőt, a 2019-es szinthez képest reálértéken még mindig 10%-os mínuszban van.)
- A lenullázott reklámadó legalább 65%-ban a hazai médiacégeket érintette volna, amelyek magyarországi kis- és középvállalkozások.
A Magyar Reklámszövetség szakmai álláspontjához a közlemény kiadásáig az alábbi társszakmai szervezetek csatlakoztak:
- Interactive Advertising Bureau Hungary (IAB Hungary)
- MRSZ-OOH (Közterület) Szövetség (MRSZ-OOH)
- DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség
- Ecommerce Hungary
- Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME)
- Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE)
- Magyar Marketing Szövetség (MMSZ)
- Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ)
- Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ)
- Piackutatók Magyarországi Szövetsége (PMSZ)
* Példa nélküli összefogás a reklámadó ellen: 2014. június 6-án a Magyar Reklámszövetség kezdeményezéséhez több mint 100 médium és számos szakmai szervezet csatlakozott. A tiltakozó akcióval arra hívták fel a figyelmet, hogy a fogyasztók számára milyen közvetlen hatása lehet a reklámadó bevezetésének.
** A Reklámszövetség 6. MRSZ Barométer felmérése részeként 2023. szeptember és október között közel 100 kommunikációs iparági döntéshozó osztotta meg véleményét a reklámadóval kapcsolatban is.
Illusztráció: Ceyda Çiftci / Unsplash
Kapcsolódó:
