Csók és működ

Megosztás

 

Március 5-én jelent meg a Családi Otthonteremtési Támogatás (CSOK) hirdetéseivel kapcsolatos kormányrendelet, amit azonnal szakmai kritikával illetett a Magyar Reklámszövetség. Az MRSz indokolatlannak és aggályosnak tartja a rendelet formai követelményeit, ezért a rendelet visszavonását szorgalmazta. A korábban előírt tartalmi elemeken túl az említett kormányrendelet szabályozza az arculati megjelenést, a méreteket és a reklámidőt is. A rendelet gyakorlatilag kereskedelmi hirdetéseket szándékozik a hirdetők költségén kormánypropagandává transzformálni részben megvalósíthatatlan vagy értelmetlen formai követelmények mentén.

Screen Shot 2016-03-11 at 06.43.59

Az MRSz kifogásainak egyik fő eleme, hogy a hirdetések tartalmával kapcsolatos hatósági előírások közül csak azok elfogadhatóak, amelyek azért születtek, hogy a fogyasztó érdekeit védjék (lásd a gyógyszerreklámok esetében a kötelező fogyasztói tájékoztatás). Másrészről a kötelezően előírt reklámidő, – felület egyértelműen növeli a hirdetői költségeket, és ezzel a kormány a saját kommunikációja költségviselését hárítja át a hirdetőkre.
A – nyilván súlyponti – tartalmi és anyagi kérdéseket félretéve, az online reklámszakma különös érintettsége az előírások webidegen definícióiban nyilvánul meg. Habár az online hirdetések 2015-ben a legnagyobb szeletet jelentették a magyar reklámtortában, a kormányrendelet előírásai csak kis részben vagy egyáltalán nem értelmezhetők webes, főleg mobil környezetben.
Idő- és felületgazdálkodási szempontból a kereskedelmi és a politikai tartalom párhuzamos megjelenítése számos kivitelezési és tartalmi értelmezési kérdést vet fel, amire vonatkozóan a rendelet semmiféle iránymutatást nem ad.

A legtriviálisabb ezek közül a 25 mm-es minimális logóméret.

Screen Shot 2016-03-11 at 07.32.21
Állóképes és szöveges hirdetések esetében a formai követelmények teljesíthetetlenek, mobilkörnyezetben jórészt értelmezhetetlenek, az üzenetek (kereskedelmi illetve politikai) keveredése és félreérthetősége pedig előre borítékolható.
Számos online hirdetés (banki, telkó, gyógyszer, autó) tartalmaz kiegészítő és tájékoztató jellegű üzeneteket, jogi és üzleti definíciókat, amiknek a helye nem feltétlenül maga a szűken értelmezett hirdetés, hanem a landing page, ahová a hirdetésre kattintó felhasználó érkezik. Felmerül a kérdés, hogy a kormányrendelet előírásainak megfelelő kötelező tájékoztatás paktikus helye nem az érkezőoldal lenne-e, feltéve, ha a kormány szándéka valóban a tájékoztatás, nem pedig a direkt propaganda.
A GVH elvi döntése értelmében:

„I.7.9. Versenyjogi követelmény, hogy a reklám szövegének valósnak kell lenni, másfelől nem hallgathat el az akció megítélése szempontjából jelentős tényt, körülményt. A reklámozó által adott tájékoztatás teljeskörűsége esetről esetre bírálható el. Az ún. online bannerek esetében, amennyiben az állítás helyes értelmezéséhez szükséges információ egyszeri továbbkattintással minden nehézség nélkül megismerhető, nem lehet jogsértő hiányos tájékoztatásról beszélni. (Vj-170/2006.)37”