Március 5-én jelent meg a Családi Otthonteremtési Támogatás (CSOK) hirdetéseivel kapcsolatos kormányrendelet, amit azonnal szakmai kritikával illetett a Magyar Reklámszövetség. Az MRSz indokolatlannak és aggályosnak tartja a rendelet formai követelményeit, ezért a rendelet visszavonását szorgalmazta. A korábban előírt tartalmi elemeken túl az említett kormányrendelet szabályozza az arculati megjelenést, a méreteket és a reklámidőt is. A rendelet gyakorlatilag kereskedelmi hirdetéseket szándékozik a hirdetők költségén kormánypropagandává transzformálni részben megvalósíthatatlan vagy értelmetlen formai követelmények mentén.
Az MRSz kifogásainak egyik fő eleme, hogy a hirdetések tartalmával kapcsolatos hatósági előírások közül csak azok elfogadhatóak, amelyek azért születtek, hogy a fogyasztó érdekeit védjék (lásd a gyógyszerreklámok esetében a kötelező fogyasztói tájékoztatás). Másrészről a kötelezően előírt reklámidő, – felület egyértelműen növeli a hirdetői költségeket, és ezzel a kormány a saját kommunikációja költségviselését hárítja át a hirdetőkre.
A – nyilván súlyponti – tartalmi és anyagi kérdéseket félretéve, az online reklámszakma különös érintettsége az előírások webidegen definícióiban nyilvánul meg. Habár az online hirdetések 2015-ben a legnagyobb szeletet jelentették a magyar reklámtortában, a kormányrendelet előírásai csak kis részben vagy egyáltalán nem értelmezhetők webes, főleg mobil környezetben.
Idő- és felületgazdálkodási szempontból a kereskedelmi és a politikai tartalom párhuzamos megjelenítése számos kivitelezési és tartalmi értelmezési kérdést vet fel, amire vonatkozóan a rendelet semmiféle iránymutatást nem ad.
A legtriviálisabb ezek közül a 25 mm-es minimális logóméret.
Állóképes és szöveges hirdetések esetében a formai követelmények teljesíthetetlenek, mobilkörnyezetben jórészt értelmezhetetlenek, az üzenetek (kereskedelmi illetve politikai) keveredése és félreérthetősége pedig előre borítékolható.
Számos online hirdetés (banki, telkó, gyógyszer, autó) tartalmaz kiegészítő és tájékoztató jellegű üzeneteket, jogi és üzleti definíciókat, amiknek a helye nem feltétlenül maga a szűken értelmezett hirdetés, hanem a landing page, ahová a hirdetésre kattintó felhasználó érkezik. Felmerül a kérdés, hogy a kormányrendelet előírásainak megfelelő kötelező tájékoztatás paktikus helye nem az érkezőoldal lenne-e, feltéve, ha a kormány szándéka valóban a tájékoztatás, nem pedig a direkt propaganda.
„I.7.9. Versenyjogi követelmény, hogy a reklám szövegének valósnak kell lenni, másfelől nem hallgathat el az akció megítélése szempontjából jelentős tényt, körülményt. A reklámozó által adott tájékoztatás teljeskörűsége esetről esetre bírálható el. Az ún. online bannerek esetében, amennyiben az állítás helyes értelmezéséhez szükséges információ egyszeri továbbkattintással minden nehézség nélkül megismerhető, nem lehet jogsértő hiányos tájékoztatásról beszélni. (Vj-170/2006.)37”
Az IAB Europe április 1-jén benyújtotta a belga adatvédelmi hatóság (DPA) számára az átláthatósági és hozzájárulási keretrendszerével (TCF) kapcsolatos... Olvass tovább
A belga adatvédelmi hatóság (DPA) határozata megállapította, hogy „az IAB Europe által kidolgozott átláthatósági és hozzájárulási keretrendszer (TCF) nem... Olvass tovább
Megújult az MRSZ vezetősége a következő (2022-2024) ciklusra. Gulyás Jánost az egyesület tagsága másodszorra is megválasztotta a Reklámszövetség elnökének.... Olvass tovább
A nemzetközi Effie standard szerinti kétfordulós, idén is online zsűrizés eredményeként ebben az évben 59 sikeres pályamű került döntőbe... Olvass tovább
Új kutatással jelentkezett az amerikai IAB, amely szerint a digitális gazdaság új piacokat nyitott, és jelentősen növelte a munkahelyek... Olvass tovább
Megjelent az IAB Europe éves programmatic kutatásának 2021-es kiadása, amely szokás szerint a szegmens hajtóerőivel, a fejlődés akadályaival, valamint... Olvass tovább