Sólyom Balázs elnökségi tagunk digitális transzformációval foglalkozó vitaindítója kapcsán feltett kérdéseinkre ezúttal Grósz Judit, az RTL Magyarország digitális és üzletfejlesztési igazgatója válaszolt.
Ügyfél oldalt, technológiai céget és médiát egyaránt megjárva látsz digitális playbookot, vagy ahány ház, annyi szokás és recept?
Elsősorban azt érdemes tisztázni, hogy digitalizálunk, vagy digitális átalakulásról beszélünk. Míg az előbbi a meglévő folyamatokat egy új csatornán használja, az utóbbi paradigmaváltást jelent, ahol az egész vállalat rendszere, akár a termék/szolgáltatás is átalakul.
A digitális transzformáció három alappillére a következő. Az első és legfontosabb az ügyfél: mindent tudunk-e róluk és ennek megfelelően személyre szabott szolgáltatást kínálunk-e nekik? Ezt követi annak felmérése, hogy a munkatársaink megfelelő környezetben dolgoznak-e: olyan körülmények és technológiai háttér mellett, ami alkalmazkodik a mostani, felgyorsult világhoz? A következő pillér az optimalizáció: kihasználja-e a cég a technológia adta lehetőségeket, ezzel hatékonyabbá téve a vállalat működését? Az átalakításnak a fenti három kérdés elemzése után érdemes nekifogni.
Mennyire fontos tényező a felsővezetői akarat abban, hogy egy cég mennyire okosan, átfogóan digitalizálja a tevékenységét?
Furcsának tűnhet, de a vállalati digitalizáció elsősorban HR, és csak másodsorban technológiai kérdés. Hiába van ugyanis felsővezetői döntés a digitalizációról, ha az a munkavállalók szintjére nem, vagy nem a megfelelő formában jut el. Tudatosítani kell a rendelkezésre álló összes belső csatornán az ezzel járó előnyöket, emellett képzések és az elméleti oktatáson túl gyakorlati tréningek és megújult folyamatok segítségével felkészíteni a munkatársakat a változásra.
Nyúljunk vissza ügyféloldali marketinges tapasztalatodhoz. Mennyire tudta a marketing terület segíteni, irányítani a digitális puzzle összeállását?
Én úgy látom, a digitális transzformáció túlmutat a marketingen: noha a digitális marketing talán elsőként jelent meg a vállalatok életében, de ez sokszor csak egy új csatornaválasztást jelentett, valójában annyi történt, hogy ami eddig offline volt, az digitális lett.
Ez azt is jelenti, hogy gyakran a marketing sem áll a digitalizáció csúcsán, kevés példát látok például marketingautomatizációra, pedig már egész iparág épült köré. Ami viszont nagyon pozitív, hogy a különböző kreatív versenyeken egyértelműen megjelent a technológia használata: nagyon sokan pályáznak érdekes technológiai megoldásokkal, ami jó jel az iparági felzárkózásra. Összefoglalva, a marketing jó pozícióban van ahhoz, hogy vezesse a digitalizációt, de az ablak már nyitva: ha nem tölti be ezt a szerepet, egy másik terület majd átveszi ezt a vállalaton belül.
Hogyan néz ki a digitalizációs kérdés a jelenlegi, RTL-es nézőpontodból?
Egyrészt a televíziós tartalom már számtalan képernyőn és formátumban elérhető, így ma már sokan találkoznak tévés tartalommal akkor is, ha éppen nem a tévé képernyője előtt ülnek, számukra biztosítanunk kell a megfelelő digitális tartalmat.
A digitális tartalom platform esetén pedig három fontos „stakeholderünk” van: a globális megoldások felhasználói igényeihez szokott felhasználók, a legmodernebb videós és mérési technológiákat használni szándékozó hirdetők és a tartalomvédelmet szigorító tartalomtulajdonosok. Nem kérdés, hogy mindennek csak úgy tudunk megfelelni, ha innoválunk és komplex technológiai megoldásokban gondolkodunk.
Másrészt látunk növekedési potenciált a videós hirdetésekben is. Köztudott, hogy a videós hirdetés és az online video a legjobb „storytelling” eszköz, ám a reklámozók mostanáig itthon kevésbé használták ki az az ebben rejlő potenciált. Mi számos innovatív megoldást kínálunk erre, ami iránt már most komoly érdeklődés mutatkozik hirdetői oldalról.
Mindezek mellett úgy látjuk: égető szükség van egy, a multiscreen tartalomfogyasztást auditáltan mérő megoldás létrehozására is ami a hirdetők és médiatulajdonosok számára mérhetővé teszi a lineáris és digitális videó „end-to-end” mérését.
