A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) először készített felmérést a hazai PR-ügynökségek nettó listaóradíjairól. Az adatsor segítheti a tendereztetés, az éves büdzsétárgyalások során a kiírók és a pályázók elképzeléseinek közelítését, hosszabb távon az ügynökségi szektor fenntarthatóságát.
Az anonim felmérés során 25 PR- illetve integrált ügynökség adta meg nettó listaóradíjait az egyes tanácsadói kategóriákhoz, beosztásokhoz tartozó szakmai tapasztalatot is figyelembe véve. Bár társszakmákban és más európai uniós országokban évek óta készülnek hasonló kutatások, Magyarországon legalább az ezredforduló óta nem készült hasonló. A PR-ügynökségi óradíjak felmérését az elmúlt években tapasztalt általános, különösen az igen jelentős bérinfláció is időszerűvé tette – olvasható a szervezet közleményében.
„Több uniós tagországban is láttuk, hogy a nemzeti szövetségek rendszeresen közlik az ügynökségi szektor fő adatait, az óradíjaktól, növekedési rátáktól kezdve, a jellemző bérköltségekig” – fogalmazott Sztaniszláv András, a Magyar Public Relations Szövetség elnöke. „Az elmúlt években, a pandémia és a rendszeres krízishelyzetek, a reputációs kockázatok miatt hazánkban is felértékelődött a PR-szakma, azonban a tagság visszajelzései alapján ezt nem mindig követik a megbízási díjak, illetve az ügynökséget kereső megrendelők büdzsé-elképzelései. Ezért fontosnak tartottuk, hogy objektíven felmérjük a nettó listaóradíjakat, segítve az ügynökségek és megbízók párbeszédét a pénzügyi-gazdasági kérdésekről.”
A felmérésben résztvevő ügynökségeket az alábbi szempontok alapján sorolták kategóriákba:
- teljes nettó árbevétel alapján: évi 200 millió forintig kis (7 db), 200-500 millió forint között közepes (12 db), 500 millió forint fölött nagy (5 db) ügynökség,
- tisztán nettó PR-díjbevétel alapján: évi 100 millió forintig kis (11 db), 100-200 millió forint között közepes (7 db), 200 millió forint felett nagy (7 db) ügynökség.
Az MPRSZ első hazai PR-ügynökségi óradíjfelmérésének főbb eredményei:
Az adatok alapján a kis, közepes és nagy ügynökségek nettó listaóradíjai között nincsenek nagyságrendi különbségek, bár látható, hogy a nagyobb ügynökségek magasabb költségszintje (pl. bérek, irodabérlet stb.) jellemzően magasabb óradíjjal is jár. Ezt ellensúlyozhatja, hogy minél nagyobb egy ügynökség díjbevétele, annál jellemzőbb, hogy – az értelemszerűen magasabb létszámon belül – tapasztaltabb munkavállalókkal dolgoznak.
„Ebben az elnökségi ciklusban konstruktív párbeszédet kezdtünk a beszerzőszakma képviselőivel, tulajdonképpen a szövetség koordinálta óradíjfelmérés ötletét is egy beszerzői megkeresés inspirálta” – tette hozzá Szántó Balázs, az MPRSZ elnökségi tagja, a Noguchi ügyvezetője. „Nemzetközi példáknak megfelelően felmértük a szektor listaóradíjait, és a teljes szakmával megosztjuk a legfontosabb adatokat. Meggyőződésünk ugyanis, hogy – ahogy általában a kommunikációban, úgy az ügynökségek hosszú távú fenntartható működését alapvetően meghatározó árazás tekintetében is – minden szereplő érdeke a transzparens, őszinte párbeszéd.”
Az óradíjfelmérés részletesebb összefoglalója itt található.
Címlapi illusztráció: barkhamishra / Pixabay
