A Magyar Reklámszövetség a reklám- és médiaipari vállalkozásokat képviselve ismét egyeztetéseket kezdeményezett a kormánnyal, hogy legalább újabb egy évvel, azaz 2027. január 1-jéig meghosszabbítsák a reklámadó felfüggesztését a hazai gazdasági stabilitás és növekedés érdekében.
Az MRSZ a kormányzati döntéshozókkal az előző években folytatott produktív egyeztetései alapján bízik abban, hogy a 2026. évi módosító adócsomag tervezet részeként a végleges javaslatban a reklámadó legalább további teljes egy évre felfüggesztésre, később pedig végérvényesen kivezetésre kerül az érintett több ezer hazai és Magyarországon működő kommunikációs iparági szereplő – hirdető vállalkozások, médiumok, reklám- és egyéb kommunikációs ügynökségek – érdekében; de elsősorban a fogyasztók és az egész hazai gazdasági potenciál fenntartása, erősítése miatt – olvasható a Magyar Reklámszövetség közleményében.
Míg a korábbi, október 2-i őszi adócsomag-tervezet még a reklámadó további egy évre való felfüggesztését javasolta, addig az október 14-i módosításban már csak fél éves időtávlatban határozza meg azt. Azaz a 2019. július elsejétől közel 6 és fél éve érvényes 0%-os adókulcs csak
2026. június 30-ig maradna érvényben.
A Reklámszövetség a reklámadó koncepciójának felmerülése óta hangoztatja szakmai ellenérveit a különadóval szemben: a reklámadó visszavezetése és fennmaradása kontraproduktív, a várt gazdasági növekedés ellen hat, gátolja a gazdasági stabilitást, növelheti az inflációt; valamint jelentősen veszélyezteti a média-, reklám és kommunikációs iparág fenntartható és a hazai gazdaság számára profitábilis működtetését.
A reklámadó 7,5%-os kulcsának visszavezetése az alábbi következményekkel járhat:
- A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak reklámadóval való terhelése kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, a gazdaság növekedésére és a GDP-re. (Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 6 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.)
- Az MRSZ és társszakmai szervezetei által 25 éve előállított média- és kommunikációs iparági adatok alapján 2024-ben – a korábbi időszakot jellemző negatív hullámvasútról épphogy leszállva – végre kissé felívelő pályára kezdett állni az iparág: a médiatorta és a non-média torta már reálértéken is kisebb pozitív változást mutatott az előző évhez képest. A reklámadó visszavezetése az épphogy reálértéken növekedésnek induló piacot újra visszavetheti mindamellett, hogy továbbronthatja az amúgy is alacsony hazai médiaköltési arányt* a nemzetközi mértékhez képest.
- A Reklámszövetség egyik korábbi Barométer felmérésének reklámadóra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a szektor kulcsszereplőinek több mint 80%-a szerint az utóbbi évtizedek legkomplexebb válságsorozatával küzdő kommunikációs iparág fennmaradását, és adófizető cégeinek eredményességét segítette a folyamatosan bonyolódó krízishullám átvészelésében a 0%-os reklámadó. Ebből következően a felmérésben résztvevő média-, reklám- és kommunikációs iparági szereplők több mint 65%-ának működését erősen érzékelhetően megnehezítené, ha ez az iparági adónem a jövőben visszavezetésre kerülne.
- A hazai médiaszereplők kitettsége, a globális platformokkal szembeni hátránya a reklámadó visszavezetésével ismét jelentősen megnő, veszélybe sodorva számos ismert hazai médiabrand működését és fennmaradását.
- A magyar kommunikációs ipar képes arra, hogy jelentős, régiós központi szerepet betöltsön – ahogy azt az MRSZ-EY 2024 első negyedévében készített tanulmánya részletesen taglalja – ennek megvalósulását is jelentősen gátolhatja a reklámadó újraélesítése.
A Magyar Reklámszövetség hivatalosan is kérte a szakmai konzultációt a kormányzattal – remélve, hogy az egyeztetés a teljes magyar gazdaság és a kommunikációs iparág számára is elfogadható megoldással zárul.
* Huszonöt év alatt drasztikusan, 43 százalékponttal csökkent a médiaköltés aránya a GDP-hez viszonyítva Magyarországon. A nemzetközi adatok viszonylatában is rendkívül alacsony a hazai 0,47%-os adat annak fényében, hogy 2024-ben a nemzetközi átlag 0,99% volt; és bár világszerte csökkent a médiaköltés/GDP mutató, hazánkban jóval nagyobb mértékben, mint a nemzetközi átlag. (Forrás: MRSZ Média és Kommunikációs torta 2024)
Fotó: Bru-nO / Pixabay
