A Magyar Reklámszövetség és a Scores Group kutatóintézet a legutóbbi, 6. MRSZ Barométer felmérés részeként megkérdezte a kommunikációs iparágban dolgozó vállalatok vezetőit és marketing döntéshozóit a reklámadóval kapcsolatban is. A kérdőívet 2023. szeptemberében és októberében lehetett kitölteni, amely során közel 100 kommunikációs iparági döntéshozó osztotta meg véleményét, hogy a reklámadó bevezetése után 8 évvel hogyan ítéli meg ma a piac a reklámadó iparági hatásait. A MRSZ felméréséből többek között az alábbiak derültek ki:
- A piaci döntéshozók 81,6%-a gondolja azt, hogy nagyban segítette a kommunikációs piac polikrízishez való alkalmazkodását a reklámadó felfüggesztésének 2023. december 31-ig tartó meghosszabbítása. A kitöltők 51,7%-a szerint a szektoriális különadó idei évi felfüggesztése igen erős pozitív hatással bírt a válságsorozat hatásainak leküzdésében.
- A válaszadók 78,2%-a egyetért abban, hogy a reklámadó esetleges visszavezetése kontraproduktív: a gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat, fenntartása negatív ráhatással van a gazdasági mutatók alakulására.
- A megkérdezettek 73,6%-a szerint a reklámadó fennmaradása nemcsak a kommunikációs iparágra, hanem a teljes magyar gazdaságra káros hatással bír, mivel a reklám a gazdaság motorja.
- A kommunikációs szakmai döntéshozók jelentős többsége (90,8%) osztja azt a véleményt, hogy a reklámadó visszavezetése többlet terhet róna az utóbbi évtizedek legkomplexebb válságának hatásaival küzdő magyar médiapiacra és a teljes kommunikációs szakmára. Az összes szakmai észrevétel közül ennél a megállapításnál a legnagyobb (70,1%) a teljes mértékben egyetértők aránya.
- Az iparági felsővezetők 80,5%-a szerint csak egy jól teljesítő, prosperáló reklámipar tudja erősíteni a gazdaságot, a szektoriális különadó pedig gyengíti annak teljesítményét.
- A piaci szereplők 79,3%-a szerint a reklámadó a tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat előnytelenebbül érinti, mint a globális hirdetési platformokat (pl. közösségi médiát).
- Visszavezetése esetén a válaszadók 64,4%-a szerint a reklámadó visszavetné a kommunikációs iparág munkahelyfenntartó képességét. Sőt, a kitöltő cégvezetők és felsővezetők 36,8%-a gondolja úgy, amennyiben a felfüggesztési időszak lejártával újra aktiválják a különadót, az egyértelműen negatív hatással lesz az iparági foglalkoztatókra és foglalkoztatottakra egyaránt.
További részleteket a témában a Dokumentumtárunkban is elérhető kutatási elemzésben olvashattok.
Az MRSZ néhány hete kezdeményezett ismét egyeztetéseket a kabinettel a reklám- és médiaipari vállalkozásokat képviselve, és javasolta, hogy legalább újabb egy évvel, azaz 2025. január 1-ig hosszabbítsák meg a reklámadó ez év végéig tartó felfüggesztését. A 2014-ben bevezetett reklámadó korábbi 7,5%-os adókulcsa 2019. július 1-től 2024. január 1-ig 0%. A kormány megfontolta a teljes szakmát képviselő szövetség javaslatát, és az egy évre szóló hosszabbítás már szerepel az október 31-én benyújtott, „Az egyes adótörvények módosításáról” szóló T/5893 törvényjavaslatban. A szakma bízik benne, hogy a törvényalkotási folyamat során végül a Parlament meg fogja szavazni – fogalmaz közleményében az MRSZ.
A tavalyi MRSZ Barométer kutatás eredményeiről itt írtunk, a korábbi felmérések eredményeit pedig a Magyar Reklámszövetség weboldalán olvashatjátok.
Kapcsolódó:
