Régen egy fekete vinyl hanglemez elkészítésekor is külön tudásra volt szükség ahhoz, hogyan kell felépíteni annak A és B oldalát. Ehhez képest ma ott a Spotify, ahol mindez már nem fontos. Változnak a tartalomfogyasztási szokások és maguk a tartalmak is, amihez új digitális megoldások kellenek – fogalmazott a Pressonline alapító tulajdonosa, akinek cége vállalkozásfejlesztő programokkal és fogalomtárakkal igyekszik támogatni a fiatal startupperek és pályaváltó seniorok útkeresését. Új tagjainkat bemutató sorozatunkban ezúttal Szenes Gáborral beszélgettünk.
A Napi Gazdaságnál tőkepiaci újságíróként kezdted a pályát, a Netrekész ügyvezetőjeként a digitális írástudás népszerűsítésén dolgoztál, közben a kétezres évek közepén saját céget alapítottál tartalomfejlesztésre. Milyen fókuszt lőttél be akkor a Pressonline-nal?
Világéletemben imádtam a tartalomgyártást és mindazt, amit ma tartalommarketingnek hívnak. Ezért is alakítottam ki magamnak egy pici játszóteret arra, hogy ilyen típusú projekteket meg tudjak valósítani akár megbízások alapján, akár önszorgalomból, saját kockázatra is. Ez egy egyszemélyes cég, de sok alvállalkozóval dolgozom együtt, akikkel a fejünkben a különböző célból megszülető ötleteket dolgozzuk ki közösen.
Mivel keresnek meg legtöbbször titeket?
Változó, az elmúlt tíz évben elsősorban tartalmakat gyártunk. Egy elég szűk térben, de jól definiálható mezőn mozgunk: a kisvállalkozások szegmensében, vállalkozásfejlesztési digitalizációs céllal. Sok pénzügyi intézmény mellett ügynökségekkel és fejlesztőcégekkel működünk együtt számos projekten.
A hazai mikro- és kisvállalkozók számára vállalkozásfejlesztési programokat és szakmai tartalmakat készítettünk, nyomtatott kiadványokat állítottunk össze, különböző online megoldásokat vezettünk be, letölthető PDF-eket tettünk elérhetővé, és microsite-okat építettünk. De márkatartalom-projektekkel, megjelenésekkel kapcsolatos tanácsadással is foglalkozunk, és egy-két éve szívesen részt vállalunk egy-egy, a magyar digitális tartalomipar valamely részéhez kapcsolódó kutatásban is, amelyek nagyon jó gondolatébresztőként működnek.
Ebben az iparágban az online megjelenítés az egyszerűsítés, a mobil felhasználás felé megy, és minden tartalom szavatossága szinte másodpercekre rövidül, ami borzasztó terhet jelent azok számára, akik üzleti céllal gyártanak tartalmat – és ezt a jövőben még nehezebb lesz fenntartani. Innen jött az ötlet, hogy a cégeknek se klasszikus értelemben vett vállalkozásfejlesztési portálokat készítsünk cikkekkel, hanem valami mást, egy wiki-szerű platformot. Ez a megoldás lett a fogalomtár, és azon saját, ingyenesen elérhető tartalomtermékünk a vállalkozói Galaxis.
Miután legyártottuk magunknak az első fogalomtárat, arra gondoltunk, gyárthatunk másoknak is. Ezért az elmúlt évben jelentősen továbbfejlesztettük a rendszert, és már nemcsak saját tartalommarketing munkáinkhoz használjuk, hanem mások oldalába beillesztve, tartalmaikat feldolgozva is biztosítani tudjuk a SaaS (Software as a Service) szoftveres megoldásunkat.
Most azon dolgozunk, hogy még többen számoljanak velünk technológiai partnerként is. Egy technológiailag is fejlett GYIK, egy tudás- vagy fogalomtár ugyanis nagyon jó megoldás az automatizálható SEO-ra, a tartalmak fennmaradására; de forgalmat is tud terelni a többi aloldalra, és sokkal élőbbé válik, mint általában az ilyen oldalak a céges portálok egy eldugott szegletében.
A Start Up Guide programban a Magyar Formatervezési Tanáccsal közösen adtok üzleti tanácsokat induló kreatívipari vállalkozók számára, idén tavasszal a 17. ilyen SUG-kiadványt állítottátok össze. Ez a program mennyire indult saját vagy ismerőseid személyes tapasztalataira alapozva?
Teljesen. Nagyon régen volt egy beszélgetés a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen startup témában, amikor azt gondoltam, hogy fogunk találni hozzá 100 jó magyar anyagot, amit akár egy kurzusra is bevihetünk. Gyorsan kiderült: nemhogy százat nem találtunk, de szinte alig léteztek ilyen írások. Voltak átiratok, főleg angolszász anyagokból, de nagyon más szemléletben, más jogi környezetben. Mivel nagyon hittünk abban, hogy egy ilyen kezdeményezés értéket teremthet, megcsináltuk ezt a tartalommarketingre épülő programot.
A Start Up Guide program esetében már az indulásakor eldöntöttük, hogy a különböző kiadványokat ingyen elérhetővé tesszük minden érdeklődő számára, miközben támogatói pénzekből tartjuk fenn a kezdeményezést. Több mint százezer kiadott könyv, kiadvány, számos weboldal és fogalomtár után nagyon büszke vagyok arra, hogy mára ez a projekt a legnagyobb, magyar, független vállalkozásfejlesztési tartalomprogrammá és tartalommarketing projektté nőtte ki magát.
Tartalommarketing kapcsán ma milyen kihívásokkal kell megküzdenie, milyen technológiai újításokkal kell számolnia egy cégnek, ha versenyképes akar maradni ebben a folyamatosan változó, gazdasági válsággal terhelt piaci környezetben?
Az, hogy milyen kommunikációs platformot használ valaki, erősen függ attól, hogy az adott cég kihez akar szólni. Ha azt gondolja, hogy a ’40-esek, ’50-esek jelentik a célcsoportokat számára, akkor szerintem fontos marad az írott produktum, de lehet ez akár egy rövid videó vagy podcast is. Talán meglepő számot mondok: Magyarországon alapvetően a mai 40-50 pluszos generáció vállalkozik, akik valamikor nem sokkal a rendszerváltást követően meglátták, talán meg is szerették ezt a létformát. Még az új kis cégeket is inkább ők indítják útjukra sokadik vállalkozásukként. A fiatal vállalkozók száma alacsony, és így a vállalkozók átlagéletkora nem is nagyon csökken.
Az információ ma már rengeteg helyen és formában megtalálható, de ahogy a médiafogyasztás és annak számos aspektusa változik, úgy a tartalmaknak is változniuk kell. Nézd meg például azt, hogy Magyarországon hogyan nő a kifejezetten mobiltelefonról indított internetezés aránya, ami már egy képernyőméretet is definiál. Teljesen más dolog tartalmat fogyasztani egy nagy monitoron, ahol a portál összes menüpontja gyönyörűen elfér egymás mellett, és kinyíló almenük ezreiben tudsz ugrálni. Miközben ugyanezt a mobilodon egy ujjal egy kisméretű képernyőfelületen kellene megoldani. És ez a navigációra, a tartalomszerkezetre és végső soron a tartalomra is hatással van.
Amikor az első fogalomtárunk készült, azt gondoltuk, hogy van egy tartalomötletünk, van egy halom jó szoftver, mi pedig majd csak tartalmat készítünk hozzá. De nem volt. Végül az elmúlt két-három évben, több saját fejlesztési etapon keresztül jutottunk el odáig, hogy létrejöhessen egy olyan SaaS modellben is biztosítható alkalmazásunk, amely bárkinek, szinte bármilyen tartalmához használható. Azt gondoljuk, hogy egy újszerű publikációs platform ötletet sikerült megvalósítani, ami számos cég és intézmény számára jelenthet megoldást fogalomtáraik, szótáraik életre keltéséhez.
Egy kicsit olyan ez, mint a zeneipar. Régen egy fekete vinyl hanglemez elkészítésekor is külön tudásra volt szükség ahhoz, hogyan kell felépíteni az A és a B oldalt, melyek legyenek a nyitószámok és a többi hogyan kövesse egymást. Ez a tudás tehát ugyanúgy része volt a tartalomnak, ezt egy valaki tudta, és csinálta. Ehhez képest ma ott a Spotify, ahol számokat hallgatsz, néha lemezeket, de az már nem fontos, hogy az A vagy B oldal forog-e. Így változnak a tartalomfogyasztási szokásokkal a tartalmak is. Ezért nehéz megjósolni a következő mondjuk 10 évre az érkező technológiai trendeket. De például a senior generációt érintően nem hiszem, hogy radikálisan nagy változások következnek be.
Részt vettél egy, az új utakat kereső 45 pluszos generációhoz szóló program összeállításában is. A projektet bemutató videóban Kiskádár Tamás arról a fétisről beszél, ahogyan a reklámszakmához szinte kizárólag a fiatalokat kötik – ennek a gondolatnak a megdöntése volt a te célod is ezzel a programmal?
Hogy miért létezik még ma is ez a kép, azt Tominál jobban tényleg senki nem tudja megfogalmazni, bár talán lassan elkezd összeomlani ez a gondolat. Alapvetően az a fétis él, hogy mindent, ami kreatív és érdekes, csak húszévesek tudnak kitalálni. Én világéletemben csak a PR-ral, tartalommarketinggel foglalkoztam, reklámmal soha, de az látszik, néha még mindig ott tartunk, hogy a kreativitás csak a huszonéveseké.
Annyi talán változott, és nemcsak a reklámszakmában, hogy a mai 50-esek és 60-asok már mások, mint régebben ez a nemzedék volt. Ők nem várják a nyugdíjas éveiket, és részben kényszerből, részben élvezetből nem akarják csak úgy otthagyni a szakmájukat. Van pénzük, kapcsolati hálójuk, tapasztalatuk, és már nem tudják a következő generációk olyan könnyen kiebrudalni őket ebből a térből, mint ahogy az korábban sokszor megtörtént.
Van egy nagyon érdekes könyv, Frank Schirrmacher írta A Matuzsálem-összeesküvés címmel, amelyben pont azt vázolja, hogy ezek a „technológiai öregek” a jövőben mennyire megkeményednek (A könyv szerzője szerint az idősek legfontosabb feladata, hogy megváltoztassák a róluk kialakított képet, és harcoljanak az „öregségrasszizmus” ellen – a szerk.). És sok minden ezt is mutatja. Ha megnézed az örökös vitát arról, hogy egy kampányban a 18–49-es, vagy inkább a 18–59-es célcsoportot vegyék-e alapul, meg hogy hol, meddig van még vásárlóerő, akkor mind-mind ugyanezt a dolgot járja körül, és mutatja meg különböző aspektusokból.
Pedig az a helyzet, hogy itt vannak azok az idősebbek, hívhatjuk senioroknak – nem tudom, mi a jó nevünk nekünk ötveneseknek –, akiknek eszük ágában sincs azon gondolkodni, hány év van még a nyugdíjig. És ennek rengeteg következménye van. Többek között például az, hogy bár mániákusan kutatják, milyen a fiatalok tartalomfogyasztása – amelynek jelentőségét egyáltalán nem szeretném csökkenteni –, azt is fontos látni, hogy közben van egy komoly fogyasztói, stabil jövedelemmel rendelkező, idősödő generáció, amelynek tervei vannak, és aktív szereplőként képzeli el magát a munkaerőpiacon, ahonnan sokan a koruk miatt mégis egyre inkább kiszorulnak.
A 45+ vállalkozói program tehát pontosan azokhoz szólt, akik egy nagyvállalati karrierből kilépve már gondolkodnak azon, hogy kellene csinálni valamit, de annak az eredménye valami nagyon más lenne, mint amit korábban megszoktak. Két barátommal számukra találtuk ki ezt a programot, nekik szerettünk volna ehhez az új úthoz segítséget nyújtani.
Ősz elején léptetek be az IAB-ba, mit reméltek a csatlakozástól?
Kapcsolatokat. Az IAB szervezet tagjai között sok-sok olyan ügynökség, piaci szereplő van, akinek érdekes lehet az általunk fejlesztett, SEO automatizációt is nyújtó SaaS-technológia. Mi nem konkurenciái szeretnénk lenni ezen ügynökségeknek – hiszen nem ügynökség vagyunk –, de annak örülünk, ha az IAB-n keresztül olyan ügyfelekhez juthatunk el, akik az online térben jól tudják majd használni online fejlesztéseinket, eszközeinket.
Korábbi bemutatkozó interjúk itt:
- Teads: Mi mutattuk be a világnak a Viewable inRead Video formátumot
- Door-Szabó Nóra – Httpool
- Jakab Tibor – Screenist
- Orosz Ádám – Adevinta
- Gandera Balázs – Intren
