A márkák minden platformon folyamatosan versengenek a fogyasztók figyelméért és idejéért, miközben azt a legjobban megfogalmazott üzenetet keresik, amellyel beférkőzhetnek az emberek gondolataiba, hogy aztán végső soron fogyasztásra, vásárlásra bírják őket. De vajon a márkák mennyire kezelik, mérik tudatosan a digitális hirdetéseiket követő valódi figyelmet? Erre kereste a választ a Teads a Censuswide kutatócéggel közös felmérésében, amikor január második hetében a brit digitális piac különböző szektoraiban dolgozó 100 vezető marketingesnek küldött ki egy online kérdőívet, hogy megismerje véleményüket.
Az eredmények összegzése során többek között kiderült, hogy a válaszadók 91%-a tartja fontosnak a figyelemmérés gyakorlatát, 83%-a pedig úgy látja, hogy akár a 2023-as fenntarthatósági céljai elérését is segítheti. A marketingesek több mint fele (58%) szerint ugyanis a figyelemmérők alkalmazása jobb online élményt biztosít a fogyasztók számára, és 52%-uk szerint javítja az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot a teljes média-ökoszisztémában. A válaszadók közel fele (49%) gondolta úgy, hogy a figyelem mérőszámainak ismerete kifejezetten hasznos, ha egy cég a digitális reklámkampányának környezetre gyakorolt hatását akarja minimalizálni.
A megkérdezettek 55%-a szerint a figyelem mérése összességében javíthatná a kampánytervezést, 67%-uk szerint a kampány közbeni optimalizálásban lehetne igazán segítségükre, míg 68%-uk úgy gondolta, hogy ezen mutatószámok ismerete leginkább a kampányt követő értékelést segítené. Amikor pedig arról kérdezték őket, hogy mennyire tartják fontosnak azt a szempontot, hogy a tudatos, valódi figyelemmérésnek a digitális reklámkampányok környezetre gyakorolt hatásának csökkentésében is szerepe van, a brit marketingesek 42%-a a “viszonylag fontos”, és megint csak 42%-uk a “nagyon fontos” választ jelölte meg.
A tényleges emberi figyelemre való optimalizálással ugyanis a márkák sokkal hatékonyabban használhatják fel reklámköltéseiket. Ezzel egyrészt jobb eredményeket érhetnek el kampányaik végén, másrészt kisebb szénlábnyomot hagynak maguk után – fogalmaznak a Teads közleményében, amely összecseng azzal a tendenciával, mely szerint egyre több technológiai és digitális médiacég ismeri fel, hogy saját és a bolygó jövője érdekében a fenntarthatóságra kell törekedniük. “Azok a márkák, amelyek áttérnek az élő figyelemmérésre, majd optimalizálnak erre a mérőszámra, hogy jobb üzleti eredményeket érjenek el és egyben csökkentsék a szénlábnyomukat is, 2023-ban minden bizonnyal az élen fognak járni” – idézi a közlemény Bobi Carley, az ISBA Media, Diversity & Inclusion vezetőjének gondolatait, aki egyben utalt a tavaly nyáron indított Teads Attention Programra is, amely a valódi emberi figyelem értékét mérve mutatja meg a hirdetőknek, hogyan használhatják leghatékonyabban az új mérőszámot eredményességük maximalizálására.
Tavaly novemberben az Adnews írt arról, hogy a digitális marketing ágazatot is egyre többször éri kritika a felesleges szén-dioxid-termelése kapcsán. Egy ideje ráadásul már valós számokat is lehet tudni a digitális reklám környezetkárosító hatásáról: az Ebiquity és a Scope3 közös kutatásából például kiderül, hogy a hirdetési kiadások 15 százalékát még mindig olyan tételekre pocsékolják, amelyek valódi megtérülést nem hoznak, viszont nagy mennyiségű szén-dioxid kibocsátással járnak.
A Teads és a Censuswide kutatócég közös felmérésének eredményeit pdf-változatban IAB-tagjaink itt közvetlenül is elérik.
Fotó: Mircea / Pixabay
Kapcsolódó:
