2025. februárjában az IAB Café sorozatunkon belül másodszor rendeztük meg a digitális videós hirdetésekről szóló eseményünket, ami egyszerre díjátadó és szakmai fórum. Alábbi beszámolónkban a rendezvény fő történéseit foglaltuk össze.
Sok nevező, egyre jobb színvonal
Az esemény háziasszonya, Erdélyi Eszter (Atmedia), az IAB Hungary digitális videó munkacsoportjának vezetője elmondta: “Az év videós hirdetése 2024” versenyünkre kétszer annyi nevezés érkezett, mint egy évvel korábban, amikor a díj útjára indult.
Kovács Gergő (Omnicom), a zsűri tagja köszönetet mondott a pályázóknak, a támogatóknak és a zsűrinek, hogy idén is sor kerülhetett a digitális térben futó legjobb videós hirdetések díjazására. Hozzátette, hogy szerinte egy ilyen verseny az inspiráció és a kreativitás ünneplése, és az idei indulók erre bőven adtak okot.
Míg az első verseny a 30 mp alatti hirdetésekre koncentrált, ezúttal több kategóriában lehetett pályázni: social, in-stream, hosszúformátumú videókkal egyaránt. Ez a koncepció egyrészt jobban összehasonlíthatóvá teszi a videókat, másrészt rámutat, hogy fontos a hirdetések platformokra, formátumokra szabása. A változtatás pozitív fogadtatásra lelt: minden kategóriában érkeztek nevezések.
Kovács Gergő szerint nem csak a mennyiség, de a minőség is jelentősen növekedett tavaly óta, és az elért pontszámok is magasabbak lettek. Új trendként érkeztek AI által generált és influenszerek által készített videók is.
Az értékelés kategóriánként egy kicsit eltért, de a zsűri alapvetően az alábbi szempontokat vette figyelembe:
- A videó már az elején megfogja a figyelmet
- A brand/termék minél többször, beazonosíthatóan, láthatóan jelenjen meg
- Sztori: érzelmi kapcsolat a felhasználóval
- Üzenet
- Megfelelő hossz
- Vizuális elemek
- Relevancia a célcsoport számára
- Platform és médium használata
Ezután következett a díjátadás, a győztesekről már korábbi cikkünkben beszámoltunk.
Márkák, amik megérdemlik a figyelmet
Az IAB Café első szakmai előadását Jedlicska Márton, a Publicis Group vezető kreatív igazgatója tartotta. Szerinte akkor fog jó hirdetés készülni, ha szakemberként az adott videóval jó volt dolgozni, forgatásra menni, és ha évekkel később újra megnézzük a közös alkotásunkat, akkor jó érzés töltsön el minket. Egyúttal emlékezzünk arra, hogy mi volt sikeres és miért.
Úgy gondolja, a kreatív munkánál fontos, hogy a projekten dolgozók motiváltak legyenek, szívesen csinálják, egy külső gyártóházzal vagy rendezővel is csapatként dolgozzanak és a legtöbbet hozzák-e ki a feladatból. Tapasztalatai szerint a készítők rengetegszer csak végiszaladnak a folyamaton, és csak utólag jönnek rá, mennyivel jobb is lehetett volna a produktum.
Jedlicska Márton úgy véli, demokratizálódott a gyártás, a videokészítés, itt az AI, naponta jönnek ki új megoldások, melyekkel elképesztően lerövidülnek az olyan folyamatok, mint például a trackelés és az animáció. De hogy a végtermék milyen lesz, az az embereken múlik.
Éppen ezért olyan szolgáltatókat érdemes keresni, akikkel partnerként lehet dolgozni, és érdemes minél jobban támaszkodni a szakemberekre, akik a kampánytól függően bárkik lehetnek. Hiszen a projekt elején még a formátum sem biztos: lehet, hogy influencerrel kell dolgozni, de az is lehet, hogy podcast lesz a végtermék. De fontos, hogy legyen benne valami dráma, releváns, velünk történt eseményre reagáló gondolat, amitől az alkotás megérdemli a nézők figyelmét is.
Jedlicska Márton szerint ilyenkor nem csak az üzleti célra kell koncentrálni, mert az önmagában kevés. Érdemes összeülni és úgy dolgozni, mert akkor jobban érthető, mi a cél, vagy éppen miért gondolja egy kreatív, hogy az ötlete működni fog.
Példaként említette, hogy amikor egy kampány keretében a Budapest Parkban rendeztek koncerteket, a megcélzott GenZ közönségből mintegy 1500-an jöttek el, ezzel szemben a MineCraftban, egy közös tervezésű térbe szervezett eseménynek 10 ezres látogatószáma volt.
Többek között beszélt még a Disputa projektről is, amivel GenZ célcsoport vitakultúráját szerették volna fejleszteni. Az eredeti formátumban két csapat felkészült egy-egy témából, és pro-kontra kellett képviselni, megvédeni a véleményüket. A tévéműsorszerű formátum miatt megosztó témákat is be tudtak így vinni brand környezetbe. Nagyon jó kommentek érkeztek a kampányra, a nézők szerint nem lett szájbarágós és nem tolták túl a brandinget sem, az üzenet pedig átment.
Digitális tartalomfogyasztás streaming fókusszal
A második előadásban Madar Norbert, a PwC kereskedelmi és média tanácsadásért felelős vezetője a legfrissebb, 170 oldalas “Digitális tartalomfogyasztási körkép” kutatásból emelt ki számos adatot, leginkább a streaming területre koncentrálva.
Madar Norbert elmondta: kiterjedt adatvagyonnal rendelkeznek, rengeteg kutatás, információ fut be hozzájuk, a reklámtorába is szolgáltatnak információkat. Számos adatuk van róla, hogy a kereskedelmileg aktív társadalmi réteg hogyan fogyaszt médiát, Európa-szerte és globálisan, ezért van összehasonlítási alapjuk, hogy a magyar piac miben más.
Kiemelte, hogy az előadás a digitálisan affinis, kereskedelmileg aktív társadalmi rétegről fog szólni, melynek tagjai rendelkeznek okostelefonnal, bankkártyával, releváns lehet számukra az online vásárlás, tartalomfogyasztás. Felméréseik szerint mintegy 5,3 millió ilyen ember van Magyarországon.
Mivel a kutatást rendszeresen ismétlik, látható belőle, hogy 10 éve még úri hóbort volt a netezés, és alul volt reprezentálva ez a csoport, mostanra azonban az átlag életkoruk egyezik az ország átlag életkorával, ami 50-51 év. Ugyanakkor használati görbében a 40-es és 60-as éveiket taposóknál is megfigyelhető egy kiemelkedés.
4 millió háztartásból 3 millióban van digitálisan képzett/affinis ember.
Ez a csoport ma átlagosan 2,6 évig használ egy mobiltelefont. A kutatás kezdetén ez az érték 1,8 évről indult.
A háztartások 94%-ában egy, és 50%-ában két tévékészülék van. A megkérdezettek 77% mondta azt, hogy a tévéje netre csatlakoztatható. 2,3-2,4 millió háztartásban applikáció is futtatható a tévén. Érhető, hogy mindkét mutató növekszik, mert ma már minden eladott készülék tudja ezt a két funkciót, és Magyarországon évente 7-800 ezer tévét adnak el. A tévék 50%-át online vásárolják Magyarországon.
A tartalomfogyasztás helyének elsősorban a Youtube-ot, Facebookot, hírportálokat és a lineáris tévét nevezték meg a válaszadók. Érdekes, hogy a tévé aránya a tavalyi felméréshez képest erősödött, amit Madar Norbert annak a számlájára írt, hogy a tévék az utóbbi időben több és jobb tartalmat gyártanak. Tavaly még sokkal inkább háttértévézést folytattak a megkérdezettek, ma már jobban odafigyelnek az adásra.
Rádiót a legtöbben továbbra is háttérként hallgatnak, a podcast viszont dedikált figyelmet kap (akkor is, ha történetesen a hallgatása közben utaznak vagy sportolnak.)
Bár tartalomfogyasztásban természetesen nagy a különbség az egyes generációsan között (például a fiatalok körében jóval népszerűbb az Insta és a TikTok), általánosságban elmondható, hogy 40 éves korig nagy nyitás a digitális platformok felé.
Ami a hírfogyasztást illeti, a belföldi hírportálok mellett kiemelkedő forrásnak számít a Facebook, amit egyfajta híraggregátorként is fogyasztanak. A fiatalabbak körében viszonylag új jelenség, hogy a TikTokot használják hírforrásnak. Jó esély van rá, hogy ők már nem fognak szöveges híreket fogyasztani, pedig a megkérdezetteknél még mindig ez a legfontosabb formátum, bár 36% nyitott a videós hírekre is.
A streaming szolgáltatók mintegy 2,5 milliós eléréssel rendelkeznek Magyarországon. Ez a mutató 2022 óta nőtt, de 2024 tavaszán csökkenés következett be. Egyrészt azért, mert nagy mértékben bővült a streaming választék, másrészt pedig felfutott a jelszómegosztás elleni harc. A nagy szereplők ezzel sok előfizetőt veszítettek, és bár a kisebbek valamelyest tudtak nőni, de a teljes piac összességében csökkent. Magyarország piacvezető streaming szolgáltatói a Netflix, Disney+ és a MAX. Utóbbi eredményén az HBO név elhagyása is rontott.
A kutatás szerint fejenként átlagosan 6500 Ft-ot költünk havonta streamingre. Mivel nemrég jelentős, 25%-os áremelkedés volt a piacon, ebből a keretből nehéz két szolgáltatónál többet igénybe venni. Ugyanakkor a válaszadók 90% vallotta azt, hogy saját előfizetést használ.
A megkérdezettek számára a streaming szolgáltatások mellett szól, hogy akkor és azt nézhetnek amit és amikor akarnak, de fontos érv a reklámmentesség is.
A kutatás szerint a streaminget használók 30%-a kevesebb lineáris tévét néz, 21% pedig egyáltalán nem tévézik.
Madar Norbert úgy véli, nem szabad elfeledni, hogy a digitális rezsi jelenleg egy óriási massza, a fogyasztóknak nehéz követni, hogy valójában miért mennyit fizetnek, hiszen a szolgáltatások számlázásának rendszeressége, platformja, devizaneme eltérő. A video streaming mellett a zene streaming is rendkívül jelentős, mint ahogy az online játékpiac is, legyen szó konzolokról vagy PC-kről. Ezek mind konkurálnak egymással, ami visszahat a magyarországi digitális tartalomfogyasztásra, annak árazására és a költésekre. A PwC szerint ma Magyarországon átlagosan 11 800 Ft-ot költünk digitális rezsire, a fentieken kívül beleértve a felhőtárhelyet és applikációkat is.
A CTV idén kiemelt figyelmet kap
A rendezvényt egy nagy létszámú, nyolc fős kerekasztal beszélgetés zárta, melyet Lunczner Ádám (Mindshare), az IAB Hungary elnöke vezetett. A beszélgetés előtt kitért rá, hogy az IAB Hungary az idén kiemelten szeretné kezelni az egyre nagyobb figyelmet kapó Connected TV témakörét, és ezért most a kerekasztalnál is sokat fog kérdezni erről a témáról.
Erdélyi Eszter (Atmedia) az online videohirdetések főbb trendjeiről szólva elmondta, hogy régóta beszélünk a videós tartalomfogyasztás növekedéséről, nem véletlenül erősödik a CTV kategória, de most már a streaming platformokon is erősödik a hirdetési lehetőség. A Netflix tavaly Lengyelországban már elindult a hirdetési lehetőségekkel, és voltak pletykák, hogy idén Magyarországon is elérhetővé válik ez a felület. Az árazási stratégia még nyitott kérdés, de az okostévén megjelenő hirdetések jelenleg jól látható, prémium kategóriát képviselnek, ami magas engagementre képes.
Horváth Tamás (Teads Hungary) kiemelte, hogy tavaly és idén is zsűrizett az IAB Hungary videós versenyén, és az átlag minőség idén sokkal magasabb volt. Hozáttette, hogy a videohirdetés egyre inkább előretör, már olyan területeken is, ami eredetileg nem erre lett kialakítva. Ugyanakkor biztosra mondta, hogy Magyarországon az idén a Netflix még nem fog hirdetési felületeket nyitni. A CTV-ről azt gondolja, jelenleg egy kiegészítő felület, ami segít a reach maximalizálásában. Fontosnak tartja, hogy a hirdetők digitális platformokon mindenképpen online megjelenésre optimalizált videókat készítsenek.
Kovács Péter (Google Magyarország) az AI szerepe kapcsán felhívta rá a figyelmet, hogy konferenciákon gyakran az űrhajókról beszélünk, miközben még a házi feladat sincs elvégezve. Ugyanakkor úgy gondolja, az AI segíteni fog közös nevezőre hozni dolgokat, például a különböző videós platformok statisztikáit, ahol jelentős egyszerűsítésre lenne szükség. Az is biztos, hogy mesterséges intelligencia által minden sokkal gyorsabb lesz. Példeként említette a Google zenét felismerő content ID rendszerét, ami már live streamekben 2 másodperc alatt azonosítja, ha jogtalan felhasználás történt. Ugyanez igaz a célzásra is, ahol már az impression elindítása előtt elindulnak a szűrések, amik még pontosabbá teszi a célzást.
Vámos Viktor (Addig) szerint nehéz kijelölni, hol húzódik a határ az AI és a machine learning között. Ez utóbbi már régóta működik az automatikus kampány optimalizálás területén, az AI viszont felgyorsítja ezt a folyamatot. A mesterséges intelligenciának köszönhetően kreatívot készíteni is sokkal könnyebb. Például nem kell nagy apparátus egy videóhoz, egyszerűbb a tévére készült hirdetésből olyan videót előállítani, ami működik a neten, legyen instream vagy outstream hirdetésről, TikTokról vagy bármelyik social csatornáról.
Dejcző Alexandra (Lounge Group) fontosnak tartja, hogy adatvezérelt kampányok készüljenek, ezért szerinte érdemes az AI-t adatelemzésre is használni, hogy a számokon túl a mögöttes magatartást is megértsük. Úgy gondolja, hogy ha hirdetést készítünk, mélyen ismerettel kell rendelkeznünk a platformokról és a felhasználói magatartásról. Legyünk pontosan tisztában vele, hogy mit akarunk elmondani, hiszen a legtöbb cégnek sok a mondandója, amit óhatatlanul szűrni kell. Az engagement érdekében a kreatívban mindenképpen legyen storytelling. A multichannel szemlélet helyett az omnichannel megközelítésre építsünk, passzoljnak egymáshoz a rövid és hosszú vágatok, letisztult legyen a márkakommunikáció. Megkerülhetetlen a social listening, a visszajelzés-kutatás, fontos az AI felelős használata és a brand safety is.
Kaszonyi Alexandra (Coca Cola) elmondta, hogy a CTV szerepe Magyarországon még nem annyira előrehaladott, de a Coca Cola marketingjében globális szinten jelentős szerepe van. Például Angliában és Németországban már a mix szerves részét képezi, ott van a legtöbb tapasztalat róla. Tavaly a németeknél az EB idején az Amazon TV-re már csatornaspecifikus kreatív készült. Magyarországon most kezdenek foglalkozni vele, a régióban tesztfázisba lép a CTV, az első kampány már fut.
Kaszonyi Alexandra szerint a CTV-nek ugyanaz az előnye, mint más digitális csatornáknak: nagyon jól célozható, azokat érik el, akiket szeretnének, a megfelelő környezetben. Továbbá pontos adatokat tudnak gyűjteni a visszacélzáshoz, és jó az engagament. A CTV szerepe azért is nő, mert a lineáris tévén a GenZ és a millenniálok egyre kevésbé elérhető a Coca Cola számára.
Erdélyi Eszter (Atmedia) szerint Magyarországon a lineáris tévé nézésére fordított idő rendhagyó módon nagyon magas. Az Egyesült Államokban ezzel szemben alacsony, és ott 2026 végére a CTV beelőz és 20% fölé nő az egy napon belüli fogyasztás terén. Erdélyi Eszter úgy véli, az lenne a jó, ha a kettőt össze lehetne kombinálni, ami nagy kihívás a hirdetéskiszolgálási és mérési rendszerek eltérése miatt. Ha működne, az a visszacélzásnál és egyéb téren is segítség lenne. Hozzátette: a lineáris tévé még mindig a legköltséghatékonyabb, a belépési küszöb viszont nagy.
Baranyi László (Publicis) úgy gondolja, a CTV esetében a kampányértékelésnél tudatosan kell szelektálni, mivel sok platformon, eltérő mérésekkel működik. Döntés kérdése, hogy egy adott platformot mi alapján értékelünk, és érdemes egy-két nagyobb platformot kiválasztani, ami alapul szolgálhat. Szerinte az első YouTube connected kampányok voltak azok, amelyeknél jól látható volt az új platform hatása, összehasonlítható módon. De ha valakit MAXot néz tévén, de hirdetést lát a Netflixen mobilon is, és végül Google Searchben lesz konverzió, akkor nem egyértelmű, hogy az minek köszönhető.
Dejcző Alexandra (Lounge Group) szerint a CTV hirdetéseket a cross-device felhasználás miatt nehéz mérni, ugyanakkor fontos lenne beszélni erről a kihívásról, hogy mielőbb megoldás szülessen.A Lounge-nál kevesebb a konverzió célú kampány, mert kevesebb a webshop jellegű ügyfél, a display típusú hirdetéseknél pedig megkapják a statisztikákat, ami alapján ki lehet értékelni a kampányokat. Ideális helyzetben azért jó lenne egy olyan felület, ami mutatja, hogy melyik CTV platform mivel járult hozzá a kampányhoz, és mi volt a szerepe a user journeyben. Az ügynökségi oldalon a következő években ez téma lesz mindenkinél.
Ami az árazást illeti, jelenleg inkább bevezető áron kínálják a CTV-t, ha megtalálják a helyét, és indokoltan, célozhatóság alapján illik a user journey-be. Félő, hogy ez az ár később magasabb lesz.
Kovács Péter (Google Magyarország) a TikTok körüli amerikai huzavona miatt arra számított, hogy esetleg a shortok leválasztásra kerülnek a long form Youtube-ról, de nem így történt. Sőt, a Youtube tévés fogyasztása meredeken nő, ezért a shortsok is megérkeznek tévére. Azt még ki kell találni, hogy hirdetési szempontból ezt hogyan lehet kiaknázni.
A longform hirdetésekbe pedig nem kell belenyúlniuk, mivel organikusan fejlődtek, hatékonyság mentén. Az árak pedig csökkennek, mert annyira növekszik a platform, és annyira sok tartalom érkezik rá.
Horváth Tamás (Teads Hungary) elmondta, hogy általában a globális szereplőktől szeretnének teret nyerni, de a CTV piacon ez árnyaltabb. A CTV ugyanis még keresi a helyét, hogy honnan kéne finanszírozni: display, tévé vagy Youtube költésből. Tavaly kezdtek foglalkozni vele, az idei lesz a megerősödés éve, és jelenleg inkább a teljes online büdzsé növelése a cél.
Vámos Viktor (Addig) arról beszélt, hogy külön CTV médiaterv egyelőre nincs, csak általános médiaterv van, célokkal elérésekkel. Nagyon erős konkurenciaharc, a Youtube-nak nagy versenyelőnye van, a Netflix-szel meg a MAX-szal is ringbe száll. Ebből következően Youtube-ra mindenképpen kell tervezni, de ha emellett van éppen izgalmas felület, akkor akár Home Screenen is meg lehet jelenni, vagy kísérletezhetnek a SkyShowtime-mal is.
Kaszonyi Alexandra (Coca Cola) elárulta, hogy náluk sincs külön CTV terv, most indultak el ezzel itthon, de már várja, hogy széles palettából lehessen válogatni. CTV-t mindig a hatékonyság mentén terveznek, és jellemzően nem a tévés, hanem a digitális büdzséből. A fejlettebb piacokon ezek soha nem standalone megjelenések, hanem a mix integráns részei, ahogy az applikáció, kereső, QR kód is. Továbbá minden csatornán fontos az adatgyűjtés, hogy még pontosabban tudjanak célozni.
Baranyi László (Publicis) úgy véli, az ügynökség feladatai közé tartozik az ügyfelek edukációja, jó irányba terelése. Nem szabad elfeledni, hogy valójában nem a videós platformok küzdenek egymással, hanem minden küzd a fogyasztók figyelméért. A viewability-n kezdünk túlnőni, az attention már fontosabb. Vannak rá kutatások, hogy melyik csatorna miben erős, ezért ő maga nem hájpolja a CTV-t, hanem a helyén kezeli. Például a Netflixen hirdetni menőnek tűnik, ha azt gondoljuk, hogy azt az emberek aktívan nézik, de közben az imént ismertetett felmérés mutatta, hogy ott 60%-os elutasítás van a hirdetésekkel szemben, miközben a YouTube-on már elfogadott és megszokott a reklám.
Vámos Viktor (Addig) szerint minél több felület érhető el programmaticban, annál jobb. A CTV-nek is végig kell járnia egy fejlődési utat, és eljön az idő, amikor elkerülhetetlen lesz, hogy ott is megjelenjen a programmatic, és így könnyebb tudnak majd a hirdetők bekerülni. A programmatic ugyanazt tudja majd itt is ígérni, mint a display-ben: rugalmasság, a megfelelő üzenet a megfelelő időben, a megfelelő embernek. Gyorsan indítható és leállítható, jól kezelhető büdzséjű kampányok.
Baranyi László (Publicis) elmondta, hogy rengeteg nemzetközileg fejlesztett eszközük van a piac támogatásra, és a központjuk odafigyel a tudámegosztásra. Sőt, 2024 novemberében reprezentatív mérést végeztek több országban: kamerásan figyelték a cross viewing-ot és az attentiont. Tudnak tesztelni és ezt ajánlják is az ügyfeleiknek.
Dejcző Alexandra (Lounge Group) azt javasolja az ügyfeleknek, hogy a CTV-n hirdetést digitális csatornaként kezeljék, vagyis interakció és elköteleződés felé vigyék el. Kerüljön a felületre QR kód, link, vagyis használják ki, hogy interakcióba lehet kerülni a hirdetéssel. A kreatív a lelke mindennek, ezért próbáljanak meg natívnak tűnő hirdetést készíteni, ami például ne egy tévéreklám vágata legyen. Legfőképp azonban azt kell eldönteni, az adott kampányban van-e helye a CTV-nek a mixben és hol.
Erdélyi Eszter (Atmedia) elárulta, hogy az IAB Hungary szeretne rákapcsolódni a PwC tartalomfogyasztást változásait vizsgáló kutatására, és egy olyan B2B kutatást végezni, hogy hirdetői és ügynökségi szemmel ki milyen trendet lát, és ez a kettő hol ér össze. Siker esetén ez egy ismétlődő kutatás lehetne. A tervek szerint az eredményeket júniusban, egy szabadtéren rendezett IAB Café keretében mutatják majd be.
Horváth Tamás (Teads Hungary) megemlítette, hogy saját platformjuk van, ahol a digitális szakemberek be tudják állítani a saját kampányukat. Ezzel abban segítenek a piacnak, hogy olyan felületek kínálnak és olyan lehetőségeket szednek össze, ahol a célcsoportot jól körül lehet határolni, továbbá amelyek viewable-ek és brandsafe-ek.
Kovács Péter (Google Magyarország) a várható fejlesztési irányokat illetően megemlítette, hogy YouTube-on a podcast organikusan nő, és mivel a Youtube Music a világ legnagyobb zenei tárháza lett, ezen a terén erőteljes fejlesztés zajlik. Várhatóan nagy durranás lesz a Youtube Playables gyerekeknek, ami egyelőre csak az USA, Kanada, Nagy-Britannia és Ausztrália területén működik. Itt játékokat lehet majd játszani, de a Youtube televíziós felfutása miatt szórakozatóközponttá szeretnék tenni.
Kaszonyi Alexandra (Coca Cola) szerint a CTV nem csak egy egyszeri fellángolás, ezért cége a mix szerves részeként kezeli. A kifutását nehéz megjósolni, de a fogyasztói szokások trendjei alapján úgy tűnik, van benne jövő, és pár év múlva ugyanolyan eleme lehet a mixnek, mint bármi más. A streaming szolgáltatók penetrációját nézve a GenZ és a milleniálok is egyre hatékonyabban érhetők el CTV-n, ráadásul jobb kötődés mellett, hiszen egy általuk választott és kedvelt média felületről van szó. Tanulni kell majd azt is, hogyan lehet összekötni a CTV-t a már használt digitális csatornákkal.
Kiadványok, interjúk:
- Digitális videó – fogalomtár 2019
- Digitális videó tudástár – Kisokos 2020
- Total Video 2022 – Megjelent az első hazai, mozgóképes tartalomfogyasztást felmérő kiadvány
- Erdélyi Eszter: A videós piac folyamatosan nő, mindenképp foglalkozni kell vele!
Események, pályázatok:
- 2022. október – A reklámokat utáljuk, a tévé unalmas, a streamingen semmit nem találunk: videós piac a sztereotípiáink fogságában
- 2023. július – Van egy remek videóhirdetésetek? Nevezzétek be a Digitális videó Munkacsoport videóversenyére!
- 2024. február – “Jó sztorik, amik egyébként reklámok” – Díjátadó és IAB Café a videós hirdetésekről
- 2024. szeptember – Idén is keressük az év legjobb videós hirdetéseit!
- 2025. február – Kihirdettük az “Év videós hirdetése 2024” versenyünk győzteseit
