Amikor 2024 márciusában a Google kimondta, hogy Consent Mode nélkül nincs remarketing, sok vállalat még azt sem tudta, mik azok a consent signalok. Bő egy év telt el azóta, és ma már világos: a kötelező átállás nem csupán fejlesztési, hanem folyamatos tanulási folyamat is. Az Analitika Munkacsoport ügynökségeknél dolgozó szakemberei ezúttal tehát arról írtak, hogyan látják most a szabályozás gyakorlati hatását, a CMP-választás dilemmáit és a mérés jövőjét.
De előbb tisztázzuk gyorsan az alapokat! A Consent Mode a felhasználó tájékoztatására és mérésének engedélyezésére kialakított technikai megoldás a honlapok és a mobilapplikációk esetében. A 2024-es „szigorítás” óta csak akkor mérhetjük a felhasználó viselkedését, ha erről tájékoztattuk őt (pop-up szöveges tartalommal) és ahhoz hozzá is járult (kattintással). Ez jelentősen csökkentette a gyűjtött adatok mennyiségét, ami abból is kiderül, ha csak a legtöbb weboldal által használt Google Analytics-et nézzük. A technikai megoldást egy egyszerű, kattintható pop-up formátum is biztosítani tudja, de a haladóbb megoldásokat az úgynevezett CMP-k (Consent Management Platform) biztosítják havi díjas formában.
Kezdeti zavarok és a határidő szorítása

Deli Norbert, a HD marketing alapítója és egyben az Analitika Munkacsoport vezetője szerint az ügyfelek többsége már 2024-ben is tisztában volt a Consent Mode jelentőségével, köszönhetően annak, hogy legalább egy „az oldal cookie-t használ” tájékoztató sáv majdnem mindenkinél megjelent.
A gyakorlat azonban így sem volt egységes. „Az Unas-Shoprenter-WordPress motorú oldalaknál sokan a beépített lehetőséget használták, és bár jó páran lefejlesztették a Consent ablakot, csak kevesen használtak külső CMP-ket” – utalt Deli Norbert az átállás gyakorlati kihívásaira.
CMP-választás: ár vagy rugalmasság?
A mobilpiacot jól ismerő Szuhai Viktor, a Planet of the Apps marketing üzletágának vezetője azt tapasztalta, hogy amíg iOS-en a natív Apple-megoldás miatt már három éve használják rutinszerűen a consent megoldást, addig Androidon csendesebben kommunikálták a váltást, ezért ott késtek is vele.
A weben a Cookiebot terjedt el leginkább, de Háda Gergely, a WPP Media digitális analitika üzletágának vezetője szerint a nagyvállalati szegmensben a „OneTrust dominál, míg az egyedi site-oknál a Simo Ahava-féle GTM-sablon, amely szinte bármely CMP-hez illeszthető”. Deli Norbert hozzátette, hogy mindeközben a kisebb cégek egy egyszeri saját fejlesztéssel igyekeznek „letudni” a kérdést, hogy ne kelljen havidíjat fizetniük.
Basic vagy advanced? – Kockázatkezelés a mindennapokban
A vállalatok ma már tudatosabban döntenek a Google Consent Mode két verziója között. „A kisebb cégeknél, ahol nincs adatvédelmi jogász, ott gondot okoz a privacy-dokumentum frissítése, ezért inkább a Basicet választják” – magyarázta Tóth Nóra. A nagyobb hirdetők viszont rájöttek, hogy a modellalapú konverziók hiánya visszaveti a kampányhatékonyságot, így egyre többen állnak át Advanced üzemmódra, még ha vékonyabb is az adatvédelmi jégréteg, tette hozzá Háda Gergely.
Tipikus hibák, amelyeken sok múlik

Jogász + fejlesztő + marketinges = új belső szövetség
A Consent Mode gyakorlatilag egy szövetségbe kényszerítette a három szakmát. „Ügynökségként adhatunk általános javaslatot, de nem léphetünk fel jogászként” – figyelmeztet Nóra. „Ha a privacy-tájékoztató nem naprakész, hiába villog zölden a CMP, a cég jogilag támadható. A fejlesztők pedig gyakran csak a telepítésre koncentrálnak, és nem tesztelik le, hogy a hozzájárulási beállítások minden domainen megfelelően átadódnak-e” – teszi hozzá Gergely.
Egy év tapasztalata
A Consent Mode alkalmazását 2024 márciusától tették kötelezővé (erről korábban itt írtunk), bő egy évvel később pedig azt mondhatjuk: nem extra funkciónak számít, sokkal inkább üzleti alapfeltételnek. „Összességében annyira vannak képben a témával kapcsolatban az ügyfelek, amennyire az elvárható és szükséges” – foglalta össze az elmúlt bő egy év tapasztalatait Háda Gergely, majd hozzátette: 2025-ben a fő kérdés inkább az lesz, hogy ki tud folyamatosan auditálni és optimalizálni. Szuhai Viktor pedig arra emlékeztetett, hogy „a mobilos világban a natív megoldások tempója diktál, amellyel a webnek is lépést kell tartania.”
A 2024 előtti „adatbőség” azonban már sajnos a múlté – ahogyan azt korábban Deli Norbert is megfogalmazta egy vele készített interjúban. A legtöbb honlap tulajdonosa betartja ugyan a Consent Mode által elvárt jogi kereteket, de ennek az az ára, hogy jóval kevesebb gyűjtött adattal rendelkeznek a látogatóikról. A Google Analytics-ben ez a visszaesés akár a 30-50%-ot is elérheti. Ez pedig hatással van egyrészt az eredmények és a marketingtevékenység értékelésére, másrészt a remarketingelhető felhasználók számára is.
Ahogy egyre több platform és böngésző szigorít a felhasználói adatok kezelésén, úgy válik egyre fontosabbá, hogy ne csak „legyen” Consent Mode, hanem jól is működjön. Az igazi kérdés tehát nem az, hogy használsz-e CMP-t – hanem, hogy érted-e, mit csinál az a CMP, és mit nem.
A cikket az IAB Hungary Analitika Munkacsoportjának szakemberei: Tóth Nóra (Intren), Deli Norbert (HD marketing), Háda Gergely (WPP Media) és Szuhai Viktor (Planet of the Apps) készítették.
Kapcsolódó:
-
- Deli Norbert: Az Analitika Munkacsoporttal 2025-ben is a piac edukációján dolgozunk, több esettanulmánnyal is készülünk
- A Mobile Measurement Platformok (MMP-k) szerepe a mobilalkalmazás-marketingben
- “Nézzetek utána a CMP-nek, különben kiszárad az almafátok!” Adat workshopot tartottunk
- Mérési kihívások 2024-ben – Első kihívás: Cookie Consent Mode
- Mérési kihívások 2024-ben – Második kihívás: First party adatgyűjtésre átállás

