Ötödik alkalommal készítette el a Magyar Reklámszövetség a Scores Group kutatóintézettel közös Barométer kutatását, amelyben a kommunikációs iparág aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait mérte fel az iparág meghatározó szereplőinek vezetői körében.
A 2022. november vége és 2023. január közepe között végzett adatfelvétel során a reklámozó márkák és a kommunikációs iparágban tevékenykedő cégek aktuális munkaerőpiaci helyzetéről, emberi erőforrás-gazdálkodási politikájáról és munkaszervezési lépéseiről is tettek fel kérdéseket. Vizsgálták, hogy a vállalkozások milyen költségcsökkentő lépésekről döntöttek a gazdasági válság cégükre gyakorolt negatív hatásainak mérséklése érdekében, és hogy az összetett válság tényezői milyen mértékben befolyásolják mindennapi működésüket. A felmérésben rákérdeztek a piaci szereplők 2023-as várakozásaira is a média és marketingkommunikációs költések alakulása tekintetében.
A beérkezett adatok feldolgozása után kiderült, “a kommunikációs piac egyre kevésbé optimista: idén is az infláció, a forintárfolyam és az energiaárak alakulása a legmeghatározóbb trend. A szakma prognózisa: a 2023-as médiatortában a lokális digitális szegmens meg fogja közelíteni a tévés szeletet” – olvasható a Magyar Reklámszövetség közleményben.
Gulyás János, az MRSZ elnöke a felmérés legfőbb megállapításait az alábbiak szerint összegezte:
- A cégek egyre kevésbé látják derűsen piaci pozíciójukat, ami a polikrízist tekintve nem meglepő.
- A szakma szerint javult a munkaerőpiaci helyzet 2022-ben, és ez a tendencia 2023-ban is folytatódik, de a borúlátó kilátások aránya még mindig 50% körüli.
- Nem meglepő, hogy tovább dübörög a home office, de az álláskeresőkre nehezebb év vár, mert a cégek egyharmada él létszámstoppal.
- A szabadúszó reklámszakemberek feje felett is felhők tornyosulnak: a kata kivezetésével drágult szolgáltatásaikat kevésbé tudja megfizetni a szűkösebb időket élő szakma.
- A 2022-ben tapasztalt és a 2023-ban várható trendkihívások (infláció, forintárfolyam, rezsiárak) szinte ugyanazok.
- A piac várakozásai szerint a 2023-as médiatorta 320,8 Mrd Ft méretű lehet, minimális, 1,4%-os nominális növekedést mutatva, ami reálértéken 15-20%-os csökkenést jelenthet, s bár a szeletek sorrendjében nem jósolnak változást a döntéshozók, véleményük szerint a digitális hazai online kétszámjegyű növekedéssel jóformán eléri majd a tévés szegmens reklámköltési szintjét.
- Amennyiben 2023-ra teljesülnek a piaci jóslatok – a 2023-as kommunikációs torta marketingkommunikációs szeleteit 233,4 Mrd Ft-ra becsülik –, akkor a 2021-es szintre esik vissza a marketingkommunikációs költések összege, ami reálértéken 20-25%-os visszaesést jelenthet.
A felmérésben összesen 820 fő vett részt, a kitöltők között a hirdetők, a médiatulajdonosok és a szolgáltató szektor széles spektruma
képviseltette magát. A vezetői összefoglalóval kiegészített kutatást IAB-tagjaink Dokumentumtárunkban is elérik, de a kiadványt teljes egészében a Magyar Reklámszövetség oldaláról lehet letölteni.
Márciusban kijöttek a 2022-es digitális reklámköltést összegző IAB AdEx, és a piaci szereplők 2023-as várakozásait felmérő AdExpect-adatok is, amelyeket egy online IAB Cafén mutattunk be, az erről készült részletes beszámolót itt lehet olvasni. Az AdEx riportot itt, az AdExpect kutatást pedig itt éritek el.
Kapcsolódó:
- Nyolc év után megújul a Magyar Reklámetikai Kódex
- MRSZ: Kétszámjegyű csökkenést hozott 2022 a média reklámbevételekben
- Útmutatót készített az MRSZ a reklámokra vonatkozó nyelvtörvény alkalmazásáról
- Szakemberhiány, válság és a reklámszakma megkopott vonzereje: Csak futunk a digitális tehetségek után
- Szenes Gábor: A mai 50-esek, 60-asok már nem akarják csak úgy otthagyni a szakmájukat
- KATA-para, fizetett hashtag, futószalagon gyártott tartalom: Influenszer-lét a szakma szemével és a GVH frissített tájékoztatója alapján
- Barta Péter: Katától a TAO-ig – minden, amit az influenszerek adózásáról tudni kell