A marketingkommunikációs iparág mélyütések sorozatát szenvedi el, az MRSZ iparági összefogást sürget

Megosztás

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) iparági összefogást és akciótervet szorgalmaz, hogy ellensúlyozni tudja a marketingkommunikációs és reklámszakmai nemzetközi központosító törekvéseknek a szakmára és a pénzügyekre gyakorolt negatív hatását. 

Az MRSZ felkérésére az EY készített 2024 első negyedévében egy szakmai tanulmányt a nemzetközi központosító törekvések hazai marketingkommunikációs iparágra gyakorolt hatásairól. A tanulmány rávilágít a legjellemzőbb központosító folyamatokra, azok hatásaira a különböző iparági szereplőkre; feltérképezi a legfontosabb közép-európai országokra jellemző jó gyakorlatokat, amelyekből tanulhatunk; legvégül javaslatokat tesz szakmai- és pénzügyi területen a látható probléma és hátrányok enyhítésére.

A tanulmány feldolgozza és a nemzetközi központosítás szempontjából elemzi az elmúlt 20 év kommunikációs iparági történéseit, és kiemelten figyelembe veszi a hirdetői, médiaügynökségi, kreatívügynökségi, médiatulajdonosi és reklámfilmgyártói oldalról 17 iparági vezető véleményét.

Az MRSZ a hazai marketingkommunikációs iparágat jellemző legfrissebb adatokra is felhívja a figyelmet: a teljes piacmérete 2023-ban 648,9 milliárd forint volt, amely reálértéken még mindig 11,6%-kal alul maradt a 2019-es szinthez képest. Még megdöbbentőbb tényként említi, hogy a média reklámbevételek reálértéken a 2003-as szinten voltak 2023-ban. Mindebben döntő szerepet játszik, hogy az elmúlt 20 évben a regionális központok egyre nagyobb szerepet kapnak, és a globális digitális szereplők folyamatosan erősödnek.

Mélyütések sorozata

A tanulmány megállapítja, hogy az elmúlt évtizedek központosításainak legfontosabb következményei:

  • a csökkenő iparági bevételek,
  • az apadó államháztartási bevétel,
  • a szűkülő munkaerőpiac,
  • a működési nehézségek, csődök a hazai cégeknél,
  • a kompetenciák elvonása,
  • a hazai tartalomgyártás ellaposodása,
  • a szakmai színvonal csökkenése,
  • az új generációk számára az iparágban való munkavállalási szándék lanyhulása.

Gulyás János, az MRSZ elnöke szerint a 24. órában vagyunk, hogy tehessünk valamit azért, hogy a magyar marketingkommunikációs iparág ne egy kiüresedett, pusztán riportokat gyártó, külföldi kreatívokat adaptáló, végrehajtó gépezet legyen.

Palincsár László, az EY Senior Director-a hozzátette: A központosítás sajnos nem egy újkeletű trend, már több mint 20 éve velünk van. Globális jelenség, amellyel szemben – kis piacként – nem tudunk, nem is lehet érdemben küzdeni, azonban a jelenlegi pozíciónk javítása érdekében több mindent is tehetünk.

A központosítás a marketing területén még nem érte el a maximumát

Korábban egyértelműen a költségek csökkentése állt a szolgáltatóközpontok létesítésének hátterében, az utóbbi években azonban globálisan a tudásintenzív területek fejlesztése indult meg. Az EY tanulmányából kiderül, hogy a marketingszolgáltatások még csak a központok ötödében találhatók meg, így jelentős felértékelődési potenciált hordoznak, azaz a központosítás ezen a területen még nem érte el a platót. Legfőképpen az adatvezérelt marketing lehet az előttünk álló időszak egyik legnagyobb növekedési potenciált hordozó területe.

A régió többi országa már megelőzött minket

Míg a 90-es évek végén, 2000-es évek elején Magyarországon több tucat régiós központ is működött, mára ezeknek csak töredéke van jelen. Országunk pozícióját a nemzetközi döntéshozók szemében gyengítik, hogy a munkaadói terhek szintjén számos ország jobb kondíciókat kínál az EU-n belül, idegen nyelvi képességeket és a szakmai oktatást tekintve elmaradásban vagyunk a többi országhoz képest, valamint Magyarország EU-val való kapcsolata sokszor ingadozó.

Az EU-n belül jelenleg Lengyelország rendelkezik a legtöbb regionális központtal, de az elmúlt években számos, Magyarországhoz hasonló kis piac (pl. Csehország, Baltikum országai) is beelőzött bennünket. Ezek az országok az utóbbi években néhány területen „speciális”, az országukra jellemző sajátosságokat és kompetenciákat fejlesztettek ki, melyeket a nemzetközi színtérre kilépve saját erősségeikként meg tudnak fogalmazni: magas szintű oktatás, utánpótlás nevelés, digitális területek erős állami támogatása, alacsony munkavállalói költségek, politikai nyugalom, IT területi specializáció, felügyeleti gyorsaság és átláthatóság, ügyfélkiszolgálás, és magas nemzetközi munkavállalói arány.

Van remény

Az EY tanulmánya rámutat arra, hogy Magyarországnak továbbra is számos olyan erőssége van, amely fontos szempont a központok kiválasztásakor. Ezek közül a legfontosabbak az alacsony árak és olcsó munkaerő, a kulturális erősségek, mint a munkavállalók terhelhetősége, megoldáskereső habitusa és praktikus gondolkodása, az erős ügyfél- és projekt management tudás és tapasztalat, az országban működő nemzetközi filmgyártói létesítmények és kapacitás, valamint az, hogy Budapest továbbra is egy vonzó, élhető nagyváros.

A tanulmányban megjelenő, a központosító törekvések negatív hatásait ellensúlyozandó MRSZ akcióterv legfontosabb területei a következők:

  1. Specializáció
    Például az AI, márka és marketing eredményesség javító rendszereinek fejlesztése, akár több iparági kategória bevonásával és állami támogatással. A másik ilyen technológiai irány a Cloud technológiák, iparági területekre vonatkozó fejlesztése lehet, amely a hazai adat és technológiai szakemberek itthon tartásában is szerepet játszhat.
  2. Kicsiben kezdeni
    A nemzetközi munkákba való bekerülés kezdődhet kisebb, adminisztratív jellegű feladatok elvégzésével. A belső hálón belül aktív nemzetközi munkavégzés – még az alacsony hozzáadott értékű feladatok esetében is – lehetővé teheti a nagyobb hozzáadott értékű projektek kiosztásánál való szem előtt létet.
  3. Erősíteni a hazai iparág PR-ját
    Több időt és energiát kell szánni arra, hogy saját szerepünket, a hálózatukon belül erősítjük. Vonjunk be pl. minél több szakembert a nemzetközi versenyekre, lobbizzunk a zsűri kialakításáért. A megbízói oldal, már külföldön dolgozó kollégái népszerűsíthetik hazájuk többi kollégáját, hogy esetleges nemzetközi bővítéseknél még több honfitársunk kaphasson helyet nemzetközi döntéshozói fórumokban.
  4. Idomulni az új generációk igényeihez
    A felsőoktatási intézményekbe való oktatói delegálás, illetve a speciális, ingyenes képzési formák jó kezdeményezések. Kiterjesztésük javasolt az új technológiák (pl. AI) gyakorlati megismerésére, az adatalapú fogyasztói megközelítések elsajátítására. Alkalmazkodjunk az új generációk speciális munkavállalói igényeihez is (karrierút, szakmai területek váltakozása, home office).
  5. Használni a már most elérhető pénzügyi támogatásokat
    Jelenleg is többfajta támogatás és kedvezmény érhető el, amelyek segítik szolgáltatóközpontok hazai létrehozását, a K+F tevékenységeket és munkahely fejlesztéseket. Fontos kiemelni, hogy bár az ilyen kedvezmények nagy része Budapesten nem, de az agglomerációban elérhető, vonzó feltételeket biztosítva a vállalatok számára.
  6. Pénzügyileg támogatni a digitális szolgáltatásokat
    A Miniszterelnöki Kabinetiroda új, 2023. decemberi törvényjavaslat szövegezéséből körvonalazódik az, hogy a „digitális cégekre” könnyített adózási lehetőséget vezetnének be. Az MRSZ javasolja, hogy azok a vállalatok, amelyeknek főtevékenysége a marketingkommunikációs szektorhoz kapcsolódóik és árbevételének legalább 80% ilyen tevékenységből származik, lehetőségük legyen különleges státusz elérésére.

Kapcsolódó: