“Főként gyakorlati ismereteket és készségeket átadni kívánó intézményként, a szaktárgyi oktatóink és vendégelőadóink kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy mennyire aktívak szakmailag, és integrálni tudják-e oktatási tevékenységükbe az adott szakterületen jelenleg meghatározó témákat, módszertanokat és megoldásokat. Ez az egyik olyan terület, amelyet a nemzetközi akkreditációs szervezetek is pozitívumként emelnek ki az IBS-sel kapcsolatban” – fogalmazott dr. Rácz Márton, az International Business School rektorhelyettese, akit a hazai felsőoktatás előtt álló kihívásokról, a mesterséges intelligencia oktatásba építhető szerepéről és az intézmény IAB-tagsággal kapcsolatos reményeiről kérdeztünk.
Bő harminc évvel ezelőtt nyitottak ajtót a felsőoktatásban továbbtanulni vágyóknak gyakorlatilag az első magyar magánintézményként. A három évtized alatti időszakból mit tart az IBS legnagyobb sikerének?
Az 1991-es elindulás óta sikerült meghonosítanunk Magyarországon a kettős diplomához vezető, angol típusú felsőoktatást. Olyannyira, hogy kiemelt stratégiai partnerünk, a The University of Buckingham immár több mint 10 éve az általunk – nem pedig általuk – kigondolt és kialakított képzéseket ismeri el sajátjaival egyenrangúnak. Kizárólag hallgatói tandíjakból működő magánintézményként, egy folyamatosan változó szabályozási környezetben ez nagy szó.
Miben tudnak más képzést, más oktatási környezetet biztosítani a többi hazai, hasonló képzéseket kínáló felsőoktatási intézményhez képest?
Képzési struktúránk, pedagógiai megközelítésünk és minőségbiztosítási folyamataink is a világ egyik legelismertebb oktatási rendszerébe illeszkednek, amelyet angol és német akkreditációink is bizonyítanak. Képzéseinket pedig jellemzően kettős diplomával kínáljuk, a 2023/24-es tanévtől kizárólag angol nyelven a világ több mint nyolcvan országából érkező hazai és nemzetközi hallgatónak. Ezzel nemcsak az oktatásban, hanem a nemzetközi kapcsolatépítés terén is az angolszász egyetemekhez hasonló hallgatói élményt tudunk nyújtani.
Melyek jelenleg a legnépszerűbb szakok az intézményben?
Ha a népszerűséget a hallgatói létszámokban fejezzük ki, akkor a BSc in Corporate Finance és BSc in Business Management alapszakunkat tudom említeni, amelyek közül az utóbbin a hallgatók tovább specializálódhatnak HR, marketing, turizmus vagy – hazánkban szinte egyedüliként –művészetmenedzsment irányba, illetve mesterképzéseink közül az MSc in Strategic International Management és az MSc in IT for Business Data Analytics a legnépszerűbb.
Hallgatói elégedettség tekintetében viszont teljes mértékben felzárkózik a már említettek mellé a BSc in Business and Diplomatic Studies, az MSc in Strategic Finance, az MSc in Strategic HRM és az MBA in Strategic Data-Driven Management is. De az olyan, teljesen megújított szakjaink is népszerűek voltak a jelentkezők körében, mint a BSc in Business Administration and Management és a BSc in International Business Economics képzéseink, amelyeken hallgatóink a Dublin Business School diplomáját is megszerezhetik. Bízunk benne, hogy a tervek szerint 2024 szeptemberében induló pszichológia és marketing alapképzéseink is hasonlóan népszerűek lesznek.
Milyen arányban dolgoznak olyan, a saját szakmájukban aktív oktatókkal, akik közvetlenül tapasztalják a piaci mozgásokat, és így az egyetemen szerezhető stabil elméleti háttér mellett valódi gyakorlati tudást képesek a diákoknak átadni?
Ez pont az egyik olyan terület, amelyet a nemzetközi akkreditációs szervezetek pozitívumként emelnek ki az IBS-sel kapcsolatban. Főként gyakorlati ismereteket és készségeket átadni kívánó intézményként, más intézményekkel ellentétben, szaktárgyi oktatóink és vendégelőadóink kiválasztásánál éppen ez – és nem a kutatási tevékenység – az elsődleges szempont: hogy mennyire aktívak szakmailag, integrálni tudják-e oktatási tevékenységükbe az adott szakterületen a jelenleg meghatározó témákat, módszertanokat és megoldásokat. Óraadó oktatóink túlnyomó része jelenleg is aktívan dolgozik a saját területén, míg főállású oktatóink közül sokan a vállalati szférában eltöltött évek után váltottak karriert, és adnak vissza a hallgatóknak. Emellett viszont azt is fontosnak tartjuk – és ezt egy mintaóra során fel is mérjük a kiválasztás során –, hogy oktatóink megfelelő pedagógiai érzékkel is rendelkezzenek, és ezt angol nyelvi környezetben is kamatoztatni tudják.
Mit tapasztalnak, melyek jelenleg a felsőoktatás legnagyobb kihívásai, hogyan tud a jövőben ezekkel megküzdeni, és az oktatás terén a közeli jövőben mi hozhat jelentősebb változást?
Jelenleg két folyamat zajlik, ami a felsőoktatási intézmények hagyományos tudásátadó szerepét fokozatosan háttérbe szorítja. Bár a legtöbb munkáltató továbbra is elvárja a diplomát, ennél fontosabb nekik a tudás, a szükséges készségek megléte, illetve a nyitottság és fejleszthetőség. A különböző mikrotanúsítványok, amelyek egy-egy konkrét területen elsajátított tudást bizonyítanak, sok esetben alkalmasabbak ennek igazolására, mint a hagyományos diploma. A világ felsőoktatása keresi a helyét ebben az új rendszerben, amiben egyelőre csupán elenyésző számú szereplő volt képes a márkáját kiterjeszteni a mikrotanúsítványok területére. Ezeknek a nemzetközi és nemzeti törvényi, akkreditációs keretei is csak most állnak kidolgozás alatt. Másfelől az elmúlt évben a mesterséges intelligencia térnyerése a korábbiaknál még élesebben vetette fel a kérdést, hogy kinek a birtokában van a tudás, és – következésképpen – hogy a felsőoktatásban az ismeretek meglétét, vagy azok felhasználásának képességét kell-e oktatni.
Ön szerint hogyan érdemes a mesterséges intelligenciát az oktatásban használni?
A jelenlegi, nagy nyelvi modellekre építő mesterséges „intelligencia” egyelőre igazán akkor működik jól, ha a felhasználó már eleve rendelkezik olyan ismeretekkel és tapasztalattal, aminek a segítségével képes eldönteni, hogy mi és hogyan használható a kapott válaszokból. A hallgatók sokszor pont ezért nem használják jól az MI-t. Hogy ezen változtassunk, mi inkább az oktatóinkat támogatjuk abban, hogy beépítsék tantárgyaikba az MI használatának képességét, mind tanulási, mind számonkérési oldalon.
Tekintve, hogy a jövőben az MI felhasználása egyre kifinomultabb és elterjedtebb lesz, egy a tanulmányait az alapképzésen most megkezdő, majd három év múlva friss diplomásként állást kereső hallgatóval szemben akkor járunk el felelősségteljesen, ha az MI-vel kapcsolatos készségeket már most oktatjuk neki. Az MI így megközelítve nem a diploma elértéktelenedéséhez vagy a tanórák totális unalomba fulladásához vezet, hanem egy, a hallgatói és oktatói kreativitást is növelő új – kicsit most még pánikot keltő – pedagógiai megközelítéshez. Természetesen az MI-nek az oktatásszervezésben sok más felhasználását is elképzelhetőnek tartjuk: a hallgatóknak nyújtott ügyfélszolgálattól kezdve a saját tanulmányi tervet és akár feladatokat is összerakó, egyénre szabott oktatáson át az órarend könnyebb megtervezéséig.
A hazai felsőoktatási intézmények között elsőként léptek az IAB szervezetébe. Mit várnak az IAB-tagságtól, miben számítanak támogatásra és miben látnak lehetőséget a partnerségre akár az IAB Oktatói Klubjával, akár az Oktatási Munkacsoporttal együttműködve?
A motivációt az IAB-val való kapcsolatfelvételre és a belépésre a várhatóan 2024 szeptemberében induló angol nyelvű kereskedelem és marketing alapképzésünk adta, amelyen a hallgatók a Dublin Business School digitális marketing szakirányú diplomáját is megszerezhetik. Mielőtt a képzést elindítanánk, fontosnak tartottuk, hogy jelenlegi oktatóink betekintést nyerjenek a terület hazai élvonala által fontosnak tartott kérdésekbe, amelyeket aztán az oktatásba is integrálni tudunk.
Örömmel várjuk az együttműködést az IAB Oktatói Klub és az Oktatási Munkacsoport tagjaival kölcsönös tudásmegosztás, pedagógiai módszerek, a már említett MI beépítése, illetve akár vendégelőadások befogadása és tartása terén is. De a hazai IAB-tag cégeket is szeretnénk jobban megismerni, hogy ezen keresztül támogatni tudjuk őket az igényeiknek megfelelő, naprakész tudással rendelkező hallgatók képzésével, hiszen a szektor növekedése további munkaerő bevonását fogja igényelni. Továbbá várjuk őket és munkatársaikat képzéseinken: akár diplomához vezető képzésekben gondolkodnak, akár – amennyiben erre a hazai szabályozási környezet lehetőséget teremt – mikrotanúsítványokhoz vezető rövid kurzusainkon.
Fotók: International Business School
Kapcsolódó:
- Szakemberhiány, válság és a reklámszakma megkopott vonzereje: Csak futunk a digitális tehetségek után
- Néz Kata: A pályakezdő fiatalokat, a jövő digitális tehetségeit kell támogatnunk
- Szenes Gábor: A mai 50-esek, 60-asok már nem akarják csak úgy otthagyni a szakmájukat
- Novák Péter: Ma már nem mondhatod egy fiatalnak, hogy “gyere a digitálisba dolgozni”
