Creepy or cool? Négy generációt kérdeztek a digitális hirdetésekről

Megosztás

Rémes vagy menő? Mindössze ezen két szó valamelyikével kellett véleményezni különböző hirdetési gyakorlatokat a megkérdezetteknek az augusztus végén megjelent, CM Group megbízásából a Cheetah Digital által készített felmérésben. A fogyasztói trendekről szóló globális kutatás korcsoportokra bontva vizsgálta a felhasználói szokásokat, amelyből kiderült, hogy bizonyos marketingtaktikák a fogyasztók szemében sokkal inkább rémesek, idegesítők, mint mondjuk hasznosak vagy legalábbis elfogadhatók – írja cikkében a Marketing Charts.

Ausztráliából, Franciaországból, Japánból, Spanyolországból, Nagy-Britanniából és Írországból, valamint az Egyesült Államokból összesen 5404 fogyasztót kérdeztek meg, a válaszadókat életkoruk alapján pedig a következő korcsoportokba sorolták: Z generáció (18-25), millenárisok (26-40), X generáció (41-55) és a boomerek (56-75).

A felmérés egy részében tehát a fogyasztókat arról kérdezték, hogy “creepy” vagy “cool” lenne-e, ha egy márka vagy kiskereskedő a felmérésben meghatározott módokon lépne velük kapcsolatba, jelenítené meg hirdetéseit. A kutatás végeredménye sok esetben jelzés értékű, a megkérdezettek bizonyos taktikákat egyöntetűen rémesnek találtak, míg néhány módszer a válaszadók életkorától függően váltott ki eltérő reakciókat. Például ilyen megállapítások születtek:

    • A fogyasztók nagyobb része egyetértett abban, ha valaki egy márka webhelyén kettő percnél tovább időzik, akkor a személyre szabott ajánlatokat tartalmazó hirdetés nemcsak, hogy elfogadható formája a perszonalizációnak, de egyenesen “remek” dolog. Ez egyébként változás a tavalyi felméréshez képest, amikor a megkérdezett felhasználók többsége kortól függetlenül ugyanezt a jelenséget még zavarónak, idegesítőnek tartotta.
    • A közelmúltban szerzett vásárlási tapasztalataik alapján a közösségi oldalakon megjelenő hirdetéseket vizsgálva kiderült, hogy amíg a Z generáció (64%), a millenárisok (60%) és az X generáció (56%) többsége ezt hasznosnak, “menőnek” tartja, addig a boomerek 60%-a ezeket a hirdetéseket kifejezetten rossz néven veszi.
    • Az újracélzott vagy “követő”, a böngészési előzmények alapján más oldalakon ismételten megjelenő hirdetéseket minden korcsoport válaszadóinak többsége elítélte. A Z generáció 59%-a, a millenárisok 56%-a, az X generáció 60%-a és a boomerek 72%-a gondolja úgy, hogy ez az eljárás inkább rossz, mint jó. Ugyanakkor a tanulmány kiemeli, hogy a tavalyi évhez képest ezek a százalékos arányok szelídültek, vagyis valamelyest mégiscsak nőtt azon fogyasztók száma, akik ezt inkább “menőnek”, mint “rémesnek” találják.
    • Amikor pedig azt a kérdést tették fel, hogyan ítélik meg azon hirdetési módszert, amikor egy okoseszköz közelében elhangzott termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódóan jelenítenek meg hirdetéseket (csak az USA-ban 90 millió háztartásban van intelligens hangszóró, a telefont és tabletet a kutatás nem számítja ide), akkor főleg a boomerek (74%) és az X generáció (59%) szavazott arra, hogy ez inkább elítélendő, mint elfogadható taktika a hirdetők részéről. A kutatás azonban itt is kiemeli, hogy az elmúlt évekhez képest ez az ellenállás mérséklődött minden korcsoport esetében.
    • És hogy melyik a legidegesítőbb hirdetési gyakorlat? A fogyasztó által ismeretlen cégek helyadatok alapján célzott reklámjai. A boomerek 78%-a ezt tartja a leginkább zavaró marketingtaktikának, de így gondolkodik az X generáció (65%), a Z generáció (63%) és a millenáris fiatalok (61%) nagyobb része is. A tavalyi évhez képest idén azonban ebben a kérdésben is engedékenyebb volt (8%-kal) a három fiatalabb generáció együttvéve.

Még több fogyasztói szokásra vonatkozó kérdést és választ a 2022 Digital Consumer Trends by Age Group névre keresztelt felmérésben lehet találni, amelyet egy regisztrációt követően a Cheetah Digital oldalán lehet elérni.

Fotó: RyanMcGuire / Pixabay

Kapcsolódó: