Néz Kata: A pályakezdő fiatalokat, a jövő digitális tehetségeit kell támogatnunk

Márciusban volt a 2022-es Legjobb szakdolgozat pályázat díjátadója, amelyen negyedik alkalommal értékelted a beérkező pályázatokat – tapasztalsz változást az elmúlt évekhez képest a jellemző témákban, azok megközelítésében, esetleg minőségben?
Azt látom, hogy egyre bátrabban választanak témát a diákok. Még mindig nagyon sok az influencer marketing témában írt dolgozat, de szerencsére az elmúlt egy-két évben már más területet feldolgozó pályamunkákat is kaptunk. Minőségben nem érzek változást, csak négyes vagy ötös szakdolgozatokkal lehet nevezni, amelyeknek a színvonala közel stabilnak mondható minden évben. Az viszont érezhető, hogy a pályázat ismertségének növekedésével egyre több dolgozat érkezik, és ebben már a tanároknak is szerepe van, akik mesélnek a lehetőségről diákjaiknak. A legnagyobb változás pedig, aminek nagyon örülök, hogy idén már sokkal több vidéki egyetem diákja vett részt a versenyen.

Piaci szakemberként neked mire ad visszajelzést ez a pályázat?
Arra nagyon jó, hogy a diákokon keresztül láthassuk azt a szemléletet, amely még “rossz szokásoktól” mentesen közelít meg egy-egy témát, miközben a jövő reménységeivel is találkozhatunk az írásaikon keresztül. A nyertes pályamunkákon pontosan érezhető, mennyi energiát fordított szerzőjük arra, hogy az adott témát komplexen, világosan, érthetően dolgozza fel.

De a pályázat a diákoknak is jó. Egyrészt azért, mert a szakdolgozatot egyébként is el kell készíteniük, vagyis nem kell külön több hetes munkát beletenni abba, hogy egy versenyen megmérettessék magukat. Másrészt az iskolai értékelés mellett egy plusz visszajelzést kapnak a szakmában dolgozó emberektől, amely már a jövőjükre nézve lesz nagyon fontos. Mert az, hogy a pályázat által a szakma megismerheti a nevüket, az álláskeresés során jelenthet előnyt, értéket számukra.

Legutóbb, a kreatívipari szakemberhiány kapcsán készült hazai körképünkben a szakma vonzerejének megkopását jelölted meg kihívást jelentő, megoldandó problémaként. Kinek a felelőssége erre megoldást találni, a szakmába el- és visszacsábítani a fiatalokat, a tehetséges embereket?

Ez egy megosztott felelősség a szakma és az egyetemek részéről egyaránt. Nagyon fontos, hogy milyen az első találkozás, és hogyan alakul aztán ez a kapocs a fiatalok és a szakma között. Szerencsére ma már egyre több intézményben alkalmazzák azt a módszert, hogy az egyetemen szerezhető stabil elméleti hátteret olyan tudásanyaggal egészítik ki, amit a szakmában aktívan dolgozóktól kapnak. Őket vendégelőadóként hívják egy-egy egyetemi kurzus megtartására, hogy az adott területről származó mindennapi, gyakorlati tapasztalataikat oszthassák meg a diákokkal. De ebben is inkább a budapesti egyetemeknek van helyzeti előnye a vidékiekkel szemben. Pedig az lenne az ideális, ha minden diák minél több dolgot a gyakorlatban is látna, tapasztalna az egyetemi évei alatt, amely a pályaválasztásukat is megkönnyítené.

Régen, amikor még mi ültünk az egyetemen, az volt a dilemmánk, hogy médiaügynökségre, ügyféloldalra vagy kutatócéghez menjünk-e dolgozni. Most azonban rengeteg terület között kell mérlegelniük. Ma a digitális média önmagában több ágra tagolódik, mint amennyi opció évekkel ezelőtt összességében volt a médiában. Arról, hogy ezek közül melyiket válassza egy fiatal, szerintem huszonegy, huszonkét évesen az iskolapadban ülve még nem lehet jó döntést hozni.

A munkacsoportunk feladata, funkciója alapvetően nagyon sokrétű lehetne: a szakmában már aktívan tevékenykedők fejlesztésétől, továbbképzésétől kezdve az éppen felnövő generáció támogatásáig. Ugyanakkor például egy nemzetközi hátterű ügynökségnél vagy médiacégnél a különböző szakmákban lévők képzését sok esetben a network könnyebben, gyorsabban meg tudja oldani. Ezért azt gondolom, hogy az IAB Oktatási Munkacsoportjának inkább a feltörekvő, új generáció támogatására kell fókuszálni.

Ezen a vonalon terveztek együtt gondolkodni a februárban megalakult és azóta folyamatosan bővülő Oktatói Klubbal is?

Az még alakul, hogyan tud ez a két csoport egymás mellett, vagy egymás mellett és együtt is működni. Egy biztos, hogy az oktatóktól nagyon sok olyan hasznos inputot kaphatunk, amelyekre sokszor azért nem gondolunk, mert elmerülünk a napi munkában, és nem húszéves fejjel gondolkodunk. Vagyis minél szorosabban tudunk együtt dolgozni az Oktatói Klubbal, annál jobban segíthetjük a szakma felé kacsintgató fiatalokat. A diákok és az oktatók igényeit egyaránt szeretnénk látni. Utóbbiak helyzete eleve nem könnyű, hiszen úgy kell átadniuk az elméleti alapokat, hogy közben folyamatosan és dinamikusan változik a szakma – ezt pedig nagyon nehéz lekövetni oktatási anyagokkal.

Hogy látod, az oktatás terén a közeli jövőben mi hozhat változást, mi jelentheti a legnagyobb kihívást?
A mesterséges intelligencia kérdésköre alaposan meg tudja még bolygatni, fel tudja borzolni a kedélyeket a digitális szakmán belül is. Fontos kérdés, hogy a szakma hogyan akarja, hogyan tudja majd ezt használni, ahogyan az is, hogy az oktatásra, a diákokra milyen befolyással lesz. Az elmúlt évek talán legveszélyesebb témája ez. Mert bár származhatnak hasznos dolgok belőle, ha tudjuk, hogyan lehet eredményesen, célirányosan keresni pl. a ChatGPT-vel. De ha nem elég rutinos a felhasználó, nincs fogalma az adott témáról, nem ismeri fel, hogy az az információ helyes-e, abból inkább csak problémák lesznek. Márpedig a mesterséges intelligencia gyakorlatilag minden előzetes felülbírálás nélkül tesz le eléd bármilyen szöveget vagy komplett prezentációt pillanatok alatt.

Az Oktatási Munkacsoportunk egy éve alakult újra, az elmúlt időszak nekünk arról szólt, hogy megtaláljuk azt az utat, amelyen az IAB égisze alatt hasznára tudunk lenni a szakma számára. Mostanra világossá vált, hogy nem a sok éves tapasztalattal rendelkezők tudásbővítésével kell foglalkoznunk, mert azt a többi munkacsoport szépen megteszi; sokkal inkább a jövő generációját, a fiatalokat kell segítenünk, és a szakmai orientációjukra kell a hangsúlyt helyeznünk.

A diákoknak szükségük van segítségre ahhoz, hogy lássák, milyen széles skálán mozognak lehetőségeik a szakmában. Át kell látniuk, hogy ez a digitális világ mennyire komplex, és hányféle lehetőségük van az elhelyezkedésre. Ezért az idén egy szakmai iránytűt szeretnénk készíteni, amely bemutatja a különböző digitális ágazatokat, és amely segít egy friss diplomás, munkaválasztás előtt álló fiatalnak, hogy megértse, pontosan mibe vágja a fejszéjét, ha egy-egy adott területet választ magának. És mivel az IAB-nak rengeteg nagyobb tagcége van, ezért a jövőben azon is dolgozunk, hogy összeköthessük a fiatal tehetségeket a pályakezdőket kereső cégekkel.