Józsa Ferenc: A Google AdSense papírcsekkeitől a Coviddal érkezett stream hype-ig

Megosztás

“Úgy cseppentünk ebbe a világba média oldalról, hogy előtte sosem láttunk ügynökséget. Fogalmunk nem volt arról, hogyan épül fel egy ilyen. Eredetileg csak médiakommunikációval szerettünk volna foglalkozni, aztán a két válság egészen mást hozott” – fogalmazott Józsa Ferenc, az Extreme Net ügyvezetője, aki a digitális piac elmúlt 15 évére visszatekintő interjúsorozatunkban mesélt arról, hogyan nőttek kétfős PR-cégből ma már nemzetközi piacra is dolgozó, fejlesztésekkel, filmgyártással, médiatervezéssel és online tartalomgyártással foglalkozó ügynökséggé.

2008-ban járunk, a 2007 óta gyűrűző pénzügyi pánikot követően, de még a gazdasági világválság kirobbanása előtt néhány hónappal. Józsa Ferenc és Sólyomi Dávid ekkoriban hagyta el a Portfolio.hu, Pénzcentrum.hu és Agrárszektor.hu oldalakat is kiadó NET Media bázisát – az általuk alapított lapokat eladták a kiadónak –, és rendezték be irodának Dávid édesapjának Lendvay utcai szuterén kislakását azzal a tervvel, hogy pénzügyi kommunikációs szolgáltatásokra építve saját céget alapítanak. A gazdasági lapok által a tömeges bedőlések éveként emlegetett 2008 végére azonban szinte minden elképzelésük megdőlt. “Sokan vágták vissza a büdzséjüket, nem akartak új céggel leszerződni. Ezért el kellett kezdenünk egy szélesebb kör felé nyitni, és tágabban az online kommunikációval foglalkozni.”

Új sor az excelben: social media

Amikor 2010-ben megjelent a közösségi média, cégeket kerestek meg, akiknek a Facebookra posztok, Welcome-oldalak és applikációk készítését ajánlották fel. De mivel ekkoriban az online marketing maximum a Google Adwordsben hirdetést jelentette, sokan elzárkóztak a lehetőség elől. A marketingesek féltek új dolgokat kipróbálni, a válságból pedig még csak akkor kezdett kilábalni a piac. „Aztán a 2010-es év végén, amikor a multiknál már a következő éves terv készült, volt egy olyan rubrika, hogy social kommunikáció. És bár sokaknak fogalma sem volt, hogy ezzel mit érdemes kezdeni, innentől kezdve már nem mint választható, hanem amolyan erősen ajánlott csatornaként jelent meg a médiamixben. Ezért mi is egyre inkább ezzel kezdtünk foglalkozni.”

Szerencsésnek érezték magukat, mert rajtuk kívül ilyen profillal ekkor még nem sokan voltak. Ahogy bővült az online marketing és a digitális kommunikáció szegmense, a technológia fókuszú fejlesztések egyre inkább megkerülhetetlenné váltak. A különböző kampányokhoz rendelt játékos appok és a landing oldalak komoly fejlesztői kapacitást igényeltek, ezért 2011-ben egy saját fejlesztői bázist építettek. Házon belülre terelték a grafikát, szétválasztották a kampánymenedzseri pozíciókat, és külön szálon futott az értékesítés: 2012-re felépült a klasszikus ügynökségi modell.

Az év, amikor mindenkinek mobilapp kellett

Amikor megjelentek az első mobilos alkalmazások, itthon is mindenki appot akart fejleszteni, ezért további fejlesztőkkel bővítették a csapatot. “Ahogy korábban saját Facebook-oldalt, úgy ezúttal saját applikációt gyártottunk, hogy ne csak beszéljünk szolgáltatásainkról, de termék vagy prototípus formájában meg is mutassuk annak előnyeit az ügyfeleinknek. Ezt egyébként a mai napig így csináljuk.” Ez a saját app PubHunter néven futó, kocsmakereső és -értékelő alkalmazás volt, amelynek a know-how-ját nem sokkal később el is adták – ismertségben a Tripadvisor ekkor még szinte sehol nem volt. Az app sikere hosszan visszhangzott, számos ügyfelet tudtak vele szerezni a banki, biztosítási és a média szektorból; többségük a mai napig is partnerük.

Aztán jött a Covid és vele az online céges karácsony

Amikor az online marketingköltések fokozatosan megelőzték a tévés költéseket, a digitális piaccal együtt még tovább növekedtek. Egészen a 2019-es Covid megjelenéséig. “Pont ekkoriban nyitottunk a külföldi piac felé grafikai és fejlesztési gyártással. De a 2020. márciusi lezárással gyakorlatilag megismétlődött az, ami a 2008-as válság idején történt: amint elkezdtünk valamit, és pályára állítottuk, jött egy újabb világrengető égés. Az évek alatt felépített reklám- és promóciós filmgyártási vonalunk hirtelen gellert kapott, mindenkinek valami olyan megoldásra volt szüksége, amellyel a meet up-okat, a céges ünnepi köszöntőket online eseményként is meg tudja tartani. Így jött a streaming szolgáltatásunk, amelyhez később létrehoztunk egy podcast- és egy broadcast stúdiót, ahol már szeparáltan gyárthattak tartalmat az ügyfeleink.”

A stúdiót azóta szakmai háttérbeszélgetésekhez is használják. Józsa Ferenc azt mondja, bár fiatal pályakezdőként csak néhány évet töltött a médiában, nehezen tud tőle elszakadni. Leginkább ezért is indított egy podcastcsatornát Home business címmel, amelyben olyan márkák – köztük a Caola, az Eisberg vagy a Mirelite mögött húzódó cégvezetőkkel beszélget, melyekről talán sokan nem is gondolnák, hogy hazai vállalkozások.

Jelenleg azonban költözés előtt állnak, hogy legyen végre külön helye a filmstúdiónak és az irodának is. Utóbbit inkább a marketing részlegen ülő munkatársak igénylik, a többiek hálásak a Covid-dal érkezett otthoni munkavégzésnek. “Azért persze vannak csapatépítő megmozdulásaink, családi napjaink, és karácsonykor is mindig összejövünk. Ilyenkor a gyerekek, barátnők, barátok, kutyák is bejönnek, ezzel próbáljuk a home office-ból adódó elszigeteltséget tompítani és a csapategységet megtartani.” Amikor pedig a számos, csapattal bezsebelt szakmai díjról kérdezem, egy egészen más értékmérőt emel ki. “Nagyon sok olyan ügyfelünk van, aki szinte a kezdetek óta, 10-15 éve velünk dolgozik. Egy ügynökségnek szerintem az a legnagyobb elismerés, ha egy márka öt év után is őket választja, főleg a magyar piacon.”

És hogy mit jósol a közeli jövőre?

Még nagyobb szerepet a digitálisnak és olyan, ma még ismeretlen kommunikációs eszközöket, csatornákat, amelyeket néhány év múlva már bárki készség szinten fog használni. Olyan – a mesterséges intelligenciára, a programmaticra vagy a kettő kombinációjára épülő – szoftvereket, amelyek egy-egy tevékenységet tudnak majd nagyon jól kezelni: tartalmat előállítani, célozni vagy hirdetéseket személyre szabottan megjeleníteni. A digitális szektort ezért csak technikai sportként emlegeti, ami folyton mozgásban van, folyamatosan változik és a technológia által mindig fejlődik. “Amikor 2004-ben a pályára léptem, nem sokkal később érkezett a Google AdSense és az Adwords. Amikor befűztünk egy AdSense-hirdetést a weboldalunkra, 150 USA dolláronként Amerikából érkező papíralapú csekken kaptuk a kifizetéseket, amit csak egyetlen bank tudott itthon beváltani. Tehát volt egy platform, amelyen volt négy gomb a 60 karakteres szöveg és a linket tartalmazó hirdetések kezeléséhez, és ahhoz, hogy olyan embereknél jelenjen meg a hirdetés, akik az előzőleg beállított szóra keresnek. És akkor ehhez képest érdemes megnézni a mai Google Ads-es lehetőségeket, hogy mit tudnak. Google Adwords-ösnek lenni ma már egy külön szakma.”

Ugyanakkor nagyon hisz abban a gondolatban is, hogy a digitalizáció nem nemzeti, hanem nemzetközi. A platformok, az eszközök, a megoldások – az AI-tól kezdve a hirdetési szoftverekig – mind nemzetközi vonatkozásúak, ilyen alapon pedig szerinte sokkal nagyobb merítése is lehetne a hazai szereplőknek a globális lehetőségekből. “Az lenne az ideális, ha a magyar ügynökségek is be tudnának kapcsolódni a multik és a nagyobb nemzetközi márkák kommunikációjába úgy, hogy ne csak a hazai piacra vonatkozóan nyerjék meg az adott tendert, hanem akár az európai vagy közép-európai régióra. Ez segíthetné a hazai cégeket abban, hogy az országhatárokat kicsit átlépve nagyobb szelet jusson nekik a globális piacról.”

Kapcsolódó: