Aki november 22-én ott volt a White House Irodaházba szervezett IAB-s szakmai délelőttön, az fontos, a podcastpiac jövőjére nézve meghatározó pillanatoknak lehetett tanúja. Az Audió Munkacsoport ugyanis szakmai párbeszédre hívta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) és a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH), hogy együtt tisztázzák, pontosan mit jelent a podcast – mint új médiatípus – jogi és üzleti szempontból, és hogy közösen tompíthassák a podcastekben elhelyezhető reklámok körüli bizonytalanságokat.
A szakmai párbeszédet Román Balázs, a Betone alapító kreatív producere, az Audió Munkacsoport vezetője nyitotta meg azzal a gondolattal, hogy mindenkinek érdeke az audiotartalmakra, köztük a podcastekre vonatkozó, átlátható szabályrendszer, ehhez azonban meg kell érteni a jogalkotói szándékot és hozzá kell igazítani a digitális audiopiaci sajátosságokat.
A beszélgetésben az NMHH-t dr. Nyakas Levente, a hatóság Médiatudományi Intézetének vezetője, a GVH-t pedig dr. Szoboszlai Izabella, Versenytanács tag képviselte –a helyszínen felmerült kérdésekre adott válaszaikban mindketten hangsúlyozták, hogy egy adott piac szabályozása során minden esetben a fogyasztók védelmét tartják a legfontosabbnak, és bár a podcast nincs nevesítve egyetlen jogszabályban sem, a letölthető médiaszolgáltatás kategóriáján belül az audio- és/vagy videotartalmakra vonatkozó szabályok érvényesek rá. (Az NMHH novemberben adta ki legfrissebb médiapiaci felmérését, amelyben az új médiaplatformok között már a podcastekkel kapcsolatos trendeket is vizsgálta.)
Hampuch Richárd, a Betone Podcast médiacég alapítója és vezérigazgatója reménytelinek és előremutatónak nevezte, hogy a piac szereplői és a hatóságok egy asztalhoz ülve tudtak beszélgetni a témában. “Számos hasznos, konkrét példát kaphattunk arra, hogyan érdemes alkalmazni a meglévő szabályokat. Azt remélem, hogy a hatóságok is kaptak visszajelzést és egy valódi látképet arról, hogyan működik ez a piac; és amikor majd részletszabályokon dolgoznak, ezek a visszajelzések számukra is hasznosak lesznek” – utalt ezzel a podcast mögötti technológiai háttérre, amely jelentősen eltér például a YouTube-on podcasteknek nevezett videós tartalmaktól. Egyrészt más szabályok vonatkoznak az audiovizuális és más az audió jellegű tartalmakra (ilyen a lineáris rádió, a webrádió és a podcast), másrészt fontos technológiai különbség például az, hogy amíg a YouTube-on futó összes audiovizuális tartalmat a Google távoli szervereiről kezelik, addig a podcasterek a saját szervereiken tárolják tartalmaikat és RSS-linkkel teszik azokat bárki számára elérhetővé. “Sokszor tapasztalom, hogy néhányan vadnyugati játszótérként kezelik a podcastet. Pedig attól még, hogy egyik törvényben sincs a podcast a nevén nevezve, számos jogszabály vonatkozik rá.”
Dr. Kapi Anikó ügyvéd, a Kapi Legal – Kapi Ügyvédi Iroda alapítója és az Audió Munkacsoport tagja szerint is a nap egyik legnagyobb hozadéka volt annak a téves gondolatnak az eloszlatása, miszerint nincs szabályozás a podcastekre vonatkozóan. “Van szabályozás, és nagyon jó, hogy együtt vizsgálhattuk meg, hol húzódnak ezek a jogi keretek. Fontos, hogy a hatóság képviselőinek elmondhattuk, senkinek nem célja és nem érdeke egy túlszabályozott piac, ugyanakkor a tisztességes verseny és a fenntartható, fejlődő podcastpiac mindannyiunk célja. Az előadásomban igyekeztem azokat a jogi szabályokat megismertetni a résztvevőkkel, melyeket a piaci szereplőknek jelenleg is be kell tartaniuk, és a podcast technikai adottságai miatt a jogi bizonytalanságokról is lerántani a fátylat, mely inkább a jelenlegi szabályok értelmezéséből és alkalmazásából adódik. Ha erről a délelőttről valaki már azt magával vitte, hogy hol kell észrevenni a jogi kockázatot egy podcastben elhelyezett kereskedelmi közlemény (pl. reklám, támogatás, termékmegjelenítés) kapcsán, tudja, érti, hogy mikor kell a folyamatba szakértő jogászt bevonnia és mit kell kérdeznie, akkor már megérte ez a workshop” – fogalmazott a szakember, majd a workshop legfontosabb útravalójaként kiemelte: a szerkesztői tartalmat mindig tudatosan és jól el kell különíteni a kereskedelmi közleményektől, hiszen többek között ezzel tud megvalósulni a fogyasztók védelme.
És hogy mi a következő lépés?
Két irány is lehetséges. Vagy az érintett hatóságok készítenek külön-külön vagy együtt egy tájékoztatót a piaci szereplők és a szakmai szervezetek visszajelzéseinek figyelembevételével a podcastes reklámelhelyezés témakörében – ez történt a GVH Influenszer marketing tájékoztatója esetében is, amely először 2017-ben, majd frissített változatban 2022 őszén jelent meg –, vagy az IAB Hungary Audió Munkacsoportja állít össze egy közérthető, példákkal szemléltetett, ábrákkal illusztrált útmutatót, amelyet a hatóságokkal szorosan egyeztetve készít el.
Hampuch Richárd szerint utóbbi már csak azért lehet szerencsésebb, mert a médiaszabályozás mindig a piacot követi, a működési gyakorlata alapján tudja azt szabályozni. “Ezért nekünk piaci szereplőknek nagyon fontos, hogy azzal a körültekintéssel és felelős gondolkodással alkossunk meg egy keretrendszert – szem előtt tartva a fogyasztók, a kiskorúak védelmét és a reklámelhelyezés szabályait -, amely egyrészt megfelel a jelenlegi szabályozásnak, másrészt a hatóság ebből kiindulva tudja további javaslatokkal egyértelműsíteni a podcastekre vonatkozó jogszabályi környezetet. Az Audió Munkacsoport minden tagja egy-egy felelős piaci szereplő, vagyis a mi felelősségünk, hogy egy olyan környezetet alakítsunk ki, amit mindenki be tud tartani, és ahol megteremthetjük a piaci szereplők közötti tisztességes verseny feltételeit” – hívta fel a figyelmet a szakmai önszabályozás jelentőségére (lásd még: Magyar Reklámetikai Kódex – a szerk.), amelynek fontosságát a reklámtörvény (Grtv.) és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) bevezetése is kiemeli.
A szakmai délelőtt végén Román Balázs hozzátette: a végső cél tehát az, hogy jövő év első felében az IAB Hungary egyértelműen, következetesen megfogalmazott jogi útmutatóval jelenhessen meg és segíthesse a szakmai szereplőket abban, hogy szabálykövető módon helyezhessenek el reklámokat a podcastműsorok környezetében.
Fotók: Polyák Attila
A workshopot támogatták:
Kapcsolódó:
- Megjelent az IAB új, hazai podcastpiaci kiadványa
- Román Balázs: A Podcast Insight Hungary 2023 kiadvány lesz az idei nagy dobásunk
- Közéleti podcastektől a true crime hangjátékig – Közel duplájára nőtt a hazai podcasthallgatók száma
- A podcasterek letaszították a trónról az “eredeti” influencereket
